A varázslatos, képeslapra kívánkozó téli Lillafüred

Magyarország egyik legjobb adottságaival bíró hegyvidéki üdülőhelye, Lillafüred, közigazgatásilag Miskolchoz tartozik.

A közkedvelt turistahely a havas, téli tájban izgalmas arcát mutatja: hol egy kedves mesében gondolhatjuk magunkat, és azt várjuk, hogy a hófedte bokrok mögül előbújnak az állatok, és ember hangon megszólítsanak bennünket, máskor pedig olyan érzésünk támad, mintha egy Agatha Christie-regénybe toppantunk volna, ahol a zordon tájban, a külvilág zajától messze fekvő palotában épp egy bűnügy kellős közepébe csöppenünk.

A neoreneszánsz stílusú, a Mátyás-korabeli paloták hangulatát idéző Palota Szálló 1927-1930. között, a Lux fivérek tervei alapján, a Kapuvári fivérek kivitelezésében épült.

fotó © Peszter Éva | Csodálatos Magyarország

Lillafüred nevét egyesek szerint gróf Bethlen András feleségéről, báró Vay Lilláról kapta, egy másik verzió szerint a gróf unokahúgáról, Vay Erzsébetről, akinek a beceneve Lilla volt.

fotó © Peszter Éva | Csodálatos Magyarország

Lillafüredről elsőként talán mindenkinek a csodálatos Hámori-tó jut eszébe, melynek mai méretét és formáját 1813-ban alakították ki. Ugyanis a Szinva és Garadna patakok találkozásánál volt egy természetes tó, melyet egy völgyzáró gát segítségével visszaduzzasztottak, hogy megfelelő mennyiségű vizet biztosítsanak a kohászathoz.

A Hámori-tó mintegy 1,5 kilométer hosszú és 9 méter mély.

fotó © Peszter Éva | Csodálatos Magyarország

A Hámori-tó létrehozása Fazola Frigyes nevéhez fűződik, aki a gátépítésben is részt vett.

A Hámori-tó Magyarország legrégebbi tározó medencéje, kapacitása 0,4 millió köbméter, 300-350 méter tengerszint feletti magasságban fekszik.

fotó © Peszter Éva | Csodálatos Magyarország

A legenda szerint a lillafüredi Szent István-barlang megismerése egy kutyának köszönhető. Szegény állat ugyanis beesett a barlangba egy lyukon keresztül, és vonítását hallva találtak rá a környékbeliek a barlang felső bejáratára. 1913-ban Kadic Ottokár ereszkedett le először az akkor Kutya-lyuknak nevezett járatba és jutott el az első nagy terembe.

A barlang kiépítése és megnyitása a nagyközönség számára 1931-ben történt meg.

fotó © Peszter Éva | Csodálatos Magyarország

Lillafüred másik barlangja, az Anna-barlang.

Járatainak hossza 570 méter, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 méter. A barlang a Szinva forrás vizéből kivált mésztufában keletkezett. Az üregrendszer egyidős a kőzettel, melynek képződése 150-200 ezer évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart.

fotó © Peszter Éva | Csodálatos Magyarország

Az utolsó magyar polihisztorként emlegetett Herman Ottó nyaralója 1898-1903 között épült Lillafüred romantikus környezetében.

Az egykori villában alakították ki a Herman Ottó Emlékházat.

fotó © Peszter Éva | Csodálatos Magyarország

A Lillafüredi vízesést a Palotaszálló építésekor alakították ki, mely ma Magyarország legmagasabb vízesése, 20 méterről zubog alá a víz.

fotó © Peszter Éva | Csodálatos Magyarország

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!