Itthon
Zseniális fotókon a hortobágyi szürkemarhák kihajtása
A pásztorok szerint a jószágok hetek óta érezték már, hogy megérkezett a tavasz.
A járványveszély a pusztában is átírta az életet. Le kellett mondani az április 24-re tervezett Szent György-napi kihajtási ünnepet. Az őshonos magyar állatok azonban nem maradhatnak a téli szállásukon, mert a legeltetés természetvédelmi szempontból is fontos.
A szürkemarhák legeltetése tartja fenn a pusztai gyep egyensúlyát. A jószágokat most jó minőségű, gazdag legelőkre hajtották ki.
A kihajtást a szürkemarha gulyákkal kezdték.
A papegyházi gulya télen született borjai előtt először nyílt meg a telep kapuja és szaladhattak a szabad legelőn.
Adhatunk a jószágoknak akármilyen jó minőségű takarmányt, ragaszkodnak a friss, zöld fűhöz. Nem azért, mert fárasztóbb a téli munka, de ilyenkor már a pásztoremberek is vágynak ki a zöldre, a pusztába, a szabad levegőre – mondta Kosina Péter gulyás számadó a dehir.hu-nak.
A hortobágyi látványosságok még zárva vannak még, de – ha a beoltottak száma eléri a négymilliót – rövidesen újra nyithatnak. Így ismét érkezhetnek majd a turisták, hogy megismerjék a magyar pásztorörökséget.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
A hortobágyi Kilenclyukú-híd a Világörökség része, Magyarország páratlan csodája
A hortobágyi Kilenclyukú híd egy régi fahíd helyén épült klasszicista stílusban 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján.
Itthon
