Újhuta, a Zempléni-hegységben megbúvó apró település

Itthon

2022. július 7. Halász Gabi Hatvani‎ Anikó

Megosztás:

A Tolcsva-patak völgyében három kis település fekszik: Óhuta, Középhuta és Újhuta, melyek 2-3 kilométer távolságra vannak egymástól és Háromhutát alkotják.

A település, melyet mesés természeti környezet ölel körbe, történeti értékéről, a II. Rákóczi Ferenc által alapított üveghutákról vált ismertté.

A Tolcsva és a Kemence-patak felső folyása között elterülő, kiterjedt erdővidék egészen a 18. századig szinte érintetlen maradt. A hegyaljai és a hegyközi falvak messzire, a nagyobb patakvölgyekbe, folyók mellé települtek. A hegység belső, zegzugos terepére ritkán látogatott el ember – akkor is inkább vadászni, mint a tájat átalakítani.

II. Rákóczi Ferenc fejedelem kívánta először hasznosítani ezt a világvégi erdőséget, hogy a Habsburgok elleni háborút finanszírozza. Ennek érdekében szlovákokat telepített a regéci uradalom eldugott völgyeibe, hogy az értékes faanyagot kitermeljék. A mai Újhuta, ahogy azt neve is mutatja, már egy újabb állomása volt a betelepülésnek, ugyanis eredetileg a Regéci vár alatt, a mai Óhuta területén építették fel az üvegolvasztót, amely csak az ottani erdők kimerülésével költözött feljebb a Tolcsva patak völgyében. Az üveghuta több állomással, folyamatosan működött bő 200 éven keresztül, ennek eredményeképpen pedig a patak felső folyása mentén kialakult a Háromhutaként ismert, foghíjas település. A településen ma már a turizmusé a főszerep.

1 / 5

Újhuta, a Zempléni-hegységben megbúvó apró település

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

A tengerszint felett 315 méterre fekvő Újhuta 1904-től része Háromhuta községnek.

Újhuta házai között a népi építészet remekei is megtalálhatóak, olykor 100 évesnél is régebbi parasztházak mellett sétálhatunk el. Jellegzetességük a gazdagon, legtöbbször vallási jelképekkel, szoborfülkével és évszámmal díszített homlokzat, valamint az épület hosszanti oldalán végigfutó tornác.

5 / 5

Újhuta, a Zempléni-hegységben megbúvó apró település

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

A haranglábat az 1830-as évek első felében közadakozásból építették fel a falu lakói. Harangját 1834-ben, a „Regéczi Újhuta Római Katholika Echla” öntette. Valószínűleg ez volt Háromhuta első épített imahelye, hiszen a Középhután álló templom elődje csak 1850-ben épült fel. A harangláb előtt álló feszület 1822-ből származik, eredetileg gipszből formázott Krisztus függött rajta. A harangláb tövében található Újhuta második világháborúban elesett hősinek emlékműve, valamint egy tájékoztató tábla, amely a falu történetét ismerteti. A feszület előtt elhelyezett padok a pihenést és a csendes elmélkedést, imádkozást szolgálják.

Érdemes nekivágni a települést körülölelő hatalmas erdősségeknek, és az azokat behálózó túraútvonalaknak, valamint felkeresni a Zemplén megannyi szépségét.

Kapcsolódó