Szelim-lyuk, a 45 méter hosszú és 18 méter magas barlang a Gerecsében

Itthon

2022. május 16. Halász Gabi Attila Forgács

Megosztás:

Szelim-barlangot, vagy más néven Szelim-lyukat 1982-ben nyilvánították fokozottan védetté régészeti jelentősége miatt.

A Gerecse fő tömegét alkotó Dachsteini Mészkő körülbelül 210 millió évvel ezelőtt keletkezett, s ebből a vízfolyás vájta ki a Szelim-barlangot.

Elnevezésének több magyarázata van: van aki Szulejmán szultánhoz kapcsolja, a magyar nyelvészek szerint mivel a barlang szemre hasonlít, ebből lett a Szelim, a szlovák elgondolás alapja pedig a nyereg jelentésű szelim.

2 / 6

Szelim-lyuk, a 45 méter hosszú és 18 méter magas barlang a Gerecsében

FOTÓ: Attila Forgács

Bár elhelyezkedése és jellege alapján tipikusan alkalmas ősemberi hajléknak, a 20. század eleji, barlangokat érintő ásatási láz mégis sokáig elkerülte ezt a helyet. Csak a 30-as években került rá sor, amikor Kessler Hubert próbaásatásának sikere után több évig tartó, rendszeres ásatásra került sor. A feltárás során több mint 12 méter magasságban felhalmozódott üledékrétegeket vizsgáltak át és távolítottak el az üregből.

3 / 6

Szelim-lyuk, a 45 méter hosszú és 18 méter magas barlang a Gerecsében

FOTÓ: Attila Forgács

A legmélyebb rétegekből előkerült csontmaradványok és kőeszközök arra utalnak, hogy már 70-80 ezer évvel ezelőtt is ismerte és használta a barlangot a neandervölgyi ősember.

Nemcsak az általa használt kő és kovaeszközök kerültek innen elő, hanem a vadászatok során elejtett nagyemlősök, a mamut, az ősbölény, és az óriásszarvas csontmaradványai is. A felsőbb, fiatalabb rétegekből több, különböző kultúrához tartozó őskori lelet is előkerült, például olyan tűzkőből készült kaparószerszám, melyhez hasonlók a közeli Jankovich-barlangból is ismertek. A legfelső kitöltési szintből főleg a középkorból származó eszközök és cseréptöredékek voltak, köztük feltűnően sok emberi csontmaradvánnyal.

4 / 6

Szelim-lyuk, a 45 méter hosszú és 18 méter magas barlang a Gerecsében

FOTÓ: Attila Forgács

A temérdek emberi csont jelenthette a barlanghoz fűződő mondák gyökerét.

A legismertebb monda szerint a török időkben 7 falu – Környe, Bánhida, Galla, Szőllős, Baj, Agostyán, és Tardos – népe menekült ide és rejtőzött el a környéken dúló és fosztogató seregek elől. A törökök azonban észrevettek egy patakhoz lesurranó nőt, aki ivóvizet akart vinni szomjazó gyermekének. Őt követve bukkantak rá a barlangban rejtőző emberekre, s mivel az eltorlaszolt bejáraton nem tudtak bejutni, áttörték a barlang mennyezetét, és „kénkővel vegyített szalmafüsttel” fojtottak meg mindenkit, aki bent volt. Bár a monda a török időkre teszi az itt talált embercsontok korát, a régészeti kutatások nyomán azok inkább a tatárjárás idejéből származnak.

5 / 6

Szelim-lyuk, a 45 méter hosszú és 18 méter magas barlang a Gerecsében

FOTÓ: Attila Forgács

Az egyetlen teremből álló, 45 méter hosszú és 18 méter magas csarnok két hatalmas kerek nyílással szakad a felszínre. E mellett a padlószinten is nyílik még több különálló bejárata, ahonnan az egész Tatai-medencére remek kilátás nyílik.

6 / 6

Szelim-lyuk, a 45 méter hosszú és 18 méter magas barlang a Gerecsében

FOTÓ: Attila Forgács

A barlang szabadon látogatható, a bejáráshoz nem szükséges különleges felszerelés.

A barlangot többféleképpen is meg tudjuk közelíteni: autóval a Turul szoborig, ahol a parkolóban hagyjuk a kocsinkat. Innen csupán pár perc séta a barlang. Ha Tatabányától szeretnénk végig felmenni gyalog, akkor túráznunk kell. Ehhez a piros jelzésű útvonalat javasoljuk, ami lépcsőzést is tartalmaz.

Kapcsolódó