Pilisi Fekete-kő, a dolomit tornyok, ahova egy bükkösön át vezet az út
A Pilis talán egyik legizgalmasabb sziklaformációja a Fekete-kő, ahonnan mennyei a panoráma.
De miért is Fekete-kő, ha különben inkább fehér színű? A leírás szerint az elnevezésnek történelmi alapja van: 1945-ben, Budapest ostromának második hetében Pilisszentlélek felől indult meg az utolsó, erőteljes felszabadítási kísérlet. Az innen Pomázig vezető út több napig véres harcok helyszíne volt, köztük maga a Fekete-kő panorámás csúcsa is, amely fontos helyzete miatt a legendák szerint többször gazdát cserélt.
A helyiek különben Hrebenynek hívják, a hrebe szó szlovákul hegygerincet jelent, hiszen a környék falvaiban nagy számban éltek és élnek a mai napig szlovákok.
A Fekete-kő, két sor sziklatoronyból áll. A keleti, amely a hegy élén van és alulról jobban látható, illetve tőle nyugatabbra húzódik egy másik sziklasor is, amely 4 toronyból áll. Beljebb az erdőben még több torony van elszórtan, de ezek egyáltalán nem látszanak a buja és sűrű növényzettől. Az amúgy is meredek hegyoldal pedig néhol függőleges letörésekben ér véget.
Dolomit tornyait a külső erők formálták, preparálták ki a környezetükből. A körülöttük lévő puhább anyagú kőzetek hamarabb lepusztultak, míg a Fekete-kő keményebb anyaga megmaradt és tornyokra különült. Hátára kiállva a két szomszédos hegyvidéket (a vulkanikus Visegrádi-hegységet és az üledékes kőzetek felépítette Pilist) elválasztó tektonikai vonal fölül nézelődünk.
Legmagasabb pontja 592 méter magasan áll. Innen festői kilátás nyílik a minden oldalról hegyekkel körülvett kis falura, Pilisszentlélekre, amely ma is csak alig több mint, 300 lelket számlál.
Megközelítés
A Kétbükkfa-nyeregből a fölfelé induló Z+, majd az abból jobbra kiágazó Z▲ jelzéseken érjük el a szirtet (1,4 km, 59 m szintemelkedés). Pilisszentlélektől a P jelzésen kell nekiindulnunk, amit a Pilis-nyeregig kell követni. Innen balra, a Z▲ jelzés vezet föl a sziklára (2,5 km, 302 m szintemelkedés).