A Bakony keleti lábánál, Veszprém és Várpalota között fekszik egy kis falu, Öskü, amely egy különleges látnivalót rejt: a falu fölé emelkedő sziklás dombtetőn áll a kerektemplom, hazánk egyik legkülönlegesebb középkori temploma.

A templom szokatlan formája és kupolás teteje sokak szerint a keleti építészetet idézi – valószínűleg ennek hatására ragadt rá a “Török mecset” elnevezés, amely hosszú ideig fennmaradt a helyi szóhasználatban.

Ahol a történelem rétegei egymásra rakódnak

Öskü múltja messzire nyúlik vissza: már a római korban is lakott volt, és a település határában avar kori sírokat is feltártak. A község egykori neve Őskő lehetett, amely talán az itt élő népek régiségére utal. Az Árpád-korban a Szalók nemzetség birtoka volt, majd a 15. századtól az Újlakiaké, akik várkastélyt is építtettek a faluban. A 16. század közepén azonban a történelem véres fejezetet írt: 1543-ban, Székesfehérvár eleste után a törökök elpusztították a falut.

A település csak a 18. században népesült be újra, amikor a Zichy család birtokába került, és felvidéki szlovákokat telepítettek ide. Ekkor, 1725 körül épült újjá a templom is, katolikus kápolnaként, középkori alapjait részben megtartva, de már a kor ízléséhez igazított tetőszerkezettel.

Rotunda vagy mecset? – A titokzatos templom

Az ösküi templom első pillantásra is különleges: nem a megszokott hosszanti elrendezést követi, hanem kör alaprajzú hajóval és íves szentéllyel épült. Az épület körülbelül 7 méter átmérőjű, formája enyhén ovális, amit a 1976-os kutatás is megerősített. Eredetileg csúcsos, kúpos tető borította, amelyet a 18. századi újjáépítéskor kupolás sisaktetőre cseréltek. A templom mai tetőzete fazsindellyel fedett, tetején kis fatoronnyal.

fotó: Méhn Tibor | Csodálatos Magyarország

A masszív, hengeres falak a középkori építészetre jellemzőek, a lőrésszerű ablaknyílások a homlokzaton és a kis körablak a nyugati oldalon mind a román stílus jegyeit hordozzák. A bejárat a déli oldalon található, az ajtókeret viszont már a 18. századi felújítás során készült – sárgás színű homokkőből, valószínűleg Bánta-pusztáról származik.

Belül a templom egyszerű és letisztult: fehérre meszelt falak és szerény díszítés jellemzi. A kupola belső peremén rozsdavörös és sárga sávok futnak körbe. Egy korabeli feljegyzés szerint a kápolnában valaha három oltár, egy fakarzat kis orgonával, valamint egy harangtorony is állt – ezek azonban ma már nem láthatók. A rotunda mellett a 18. században még működő temető is volt.

Az épület eredetéről többféle feltételezés is született: volt, aki török mecsetnek, más vártoronynak, sőt római eredetű őrtoronynak vélte. A régészeti és műemléki kutatások ma már egyértelműen Árpád-kori építményként tartják számon, de különleges formája és történelmi rétegei valóban sokféle értelmezést megengednek.

Amikor a falu kinőtte a kerek templomot, a közösség 1843 és 1847 között új plébániatemplomot épített a közelben. Ettől kezdve a rotunda kápolnaként szolgál, ritkán tartanak benne misét, de történelmi és kulturális jelentősége megmaradt. A templom egykori, 15. századi vaskulcsát ma a Veszprémi Múzeumban őrzik.

Megközelítés

Az ösküi kerektemplom a falu központjából rövid sétával elérhető, a Mecset utca végén, egy dombtetőn áll. Innen szép kilátás nyílik a környező tájra, és a templom különleges hangulata mindenkit magával ragad – legyen az építészet iránt érdeklődő, történelemszerető utazó vagy csendes elvonulásra vágyó kiránduló.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek