Itthon
Négy kilométer ezer csodája: a Mecsek Melegmányi-völgyében túráztunk
Legyen ősz vagy tavasz, legjobb ilyenkor bakancsba bújva hallgatni az avar zizegését és rácsodálkozni a táj szépségeire, irány a Mecsek Melegmányi-völgy.
A Mecsek vadregényes szurdokát, a Melegmányi-völgyet, a természetjárók Mekkájának is nevezhetjük, hiszen megannyi csodával örvendezteti meg a túrázót az erdő között vezető út. Mánfáról, a Mecsek északi lejtőjének patakvölgyében megbúvó kis falu határából a Kőlyuki-betérőbő indultunk, ahol autóval kényelmesen tudunk parkolni és egy pici étterem is rendelkezésre áll.
A völgy kapujának – nem túl jó állapotú – téglaboltozatos hídja.
fotó © Csodálatos Magyarország
fotó © Csodálatos Magyarország
A Nagy-Mély-völgy erdejében a piros jelzésen haladtunk.
Így értük el a Bikfa-forrást, a völgy tucatnyi forrásának első képviselőjét. A kötéssel összerakott kőrakat felső részében olvasható a forrás neve, a támfallal kiépített foglalásból kiálló fémcsövön kifolyó miocén rétegvíz különlegessége, hogy a hegység egyik legmelegebb vize.
fotó © Csodálatos Magyarország
fotó © Csodálatos Magyarország
A Kőlyuk-barlang előtt csörgedezik a Cserkész-forrás, melyet Eta-forrásként is említenek.
A forrás tetején egy nagy mészkőbe vésve olvasható is ez a név. A forrás kifolyócsöve feletti szép gránittáblán pedig a Cserkész-forrás nevű felirat áll. Az Eta nevet különben Beleznay József cserkészparancsnok feleségéről, Szekeres Etáról kapta. A forrás általában bővizű, hóolvadáskor vízhozama eléri a több száz litert percenként.
A forrás tetejét a cserkész jelkép, a liliom díszíti.
fotó © Csodálatos Magyarország
Tovább barangolva értük el a Mecsek egyik legnagyobb barlangjának bejáratát, a Mánfai-kőlyukat.
A védett természeti értéket elsőként Hölbling Miksa említette, aki 1844-ben járt benne.
fotó © Csodálatos Magyarország
Feltárását az 1900-as évek elején Ozanich Gyula vezetésével kezdték meg.
Ekkor még csak egy 6 méter széles, 6,5 méter magas, mintegy 10 méter hosszú sziklaüreg és a hozzá csatlakozó két szűk folyosó volt ismert. A triász időszaki mészkőben, tektonikus törésvonal mentén kialakult barlang 6,5 méter magas, monumentális bejáratának felső része egy kőfülkéhez hasonlítható.
fotó © Csodálatos Magyarország
fotó © Csodálatos Magyarország
2015 óta fokozottan védett barlang, csak a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulásával látogatható.
Régen Komló vízellátását segítette a barlang vize, de a vízgazdálkodási hasznosítás, főleg a robbantások miatt, nagyon megváltozott a barlang természetes állapota.
fotó © Csodálatos Magyarország
fotó © Csodálatos Magyarország
A barlanghoz egy monda is kapcsolódik:
amikor a törökök kirabolták Mátyás budavári palotáját, lbrahim basa a rablott kincsekkel és Mátyás könyveivel a Mecsek egyik rejtett barlangjában, talán éppen a Kő-lyukban húzódott meg. Itt lakott egy aggastyán a lányával. lbrahimnak megtetszett a lány, s hogy az apa ne legyen útjában, mindjárt megölte. A haldokló öreg halála percében megátkozta a gyilkos törököt: „Ha lányomat bántani mered, semmisülj meg vele együtt!” lbrahim kinevette az átkozódó aggastyánt, a leányt pedig megragadta, s egyre beljebb vonszolta a barlangba. Ekkor szörnyű vihar támadt, szakadt az eső, és hatalmas kövek gördültek a kijárat elé. A barlang fölött volt egy víznyelő, ami pillanatok alatt megtelt. A víz áttörte a barlang falát és rázúdult a benne levőkre. Megsemmisült lbrahim basa a lánnyal együtt, s velük a sok kincs és Mátyás drága könyvei is.
fotó © Csodálatos Magyarország
Öreg tölgyesek, bükkösök, ritka és értékes növények otthona a szurdokvölgy.
fotó © Csodálatos Magyarország
A Vízmű-nyelő egy eredetileg természetes víznyelő volt, melynek torkát és környezetét a 70-es években kiépítették, kibetonozták, mert egy természetes vízvezeték-szakasz belépési pontjaként használták.
fotó © Csodálatos Magyarország
Tölgyfából épült híd vezet a völgyben.
fotó © Csodálatos Magyarország
fotó © Csodálatos Magyarország
Páfrányos felé indultunk.
S amint neve jelzi páfrányok sokfélesége él itt, mint például a gímpáfrány, amely Magyarországon az egyetlen olyan páfrányfaj, amelynek levelei osztatlanok.
fotó © Csodálatos Magyarország
A zöld túraútvonalán található a Mecsek legnagyobb vízesése, az Ágnes-vízesés.
Ahogy máshol, itt is az éppen aktuális esősebb vagy szárazabb időjárás határozza meg a vízhozamot. A másfél-két méteres magasságból alázuhanó víztömegével egy csapadékos idő után nagyon látványos az itt lezúduló patak.
fotó © Csodálatos Magyarország
fotó © Csodálatos Magyarország
fotó © Csodálatos Magyarország
Az Ágnes-vízesés után, hamarosan újabb útbaigazító táblához érkeztünk, ahol az Anyák-kútja felé vettük az irányt.
A Melegmányi-forrás az Anyák-kútja vizéből kivált mésztufa vízesés-sorozat keleti oldalában, a nagy tetaráta gát alatt található forrás, a piros kereszt jelzésű turistaút mellett.
fotó © Csodálatos Magyarország
A 6 méter magas mésztufalépcső, melyen – csapadékos időben – víz csobog alá.
A mésztufagátakat a víz magának építi: a patakban levő nagy mennyiségű oldott mésztartalom a patakba dőlő faágakra, gallyakra kicsapódik, lassan összefüggő tömböket alkotva.
fotó © Csodálatos Magyarország
fotó © Csodálatos Magyarország
fotó © Csodálatos Magyarország
Rövid emelkedő után elérjük az Anyák-kútja forrást, amely egy patakos barlangon át jut a felszínre.
A forrást 1952-ben Csokonay Sándor építette ki. A támfal középső részében a Melegmány felirat is olvasható.
A meseszép, jól kitáblázott, látványokban gazdag útvonal nem megeröltető, kényelmes tempóban az oda-vissza közel 8 kilométeres túrá 2,5 óra alatt megtehető, még egy esős idő után is viszonylag jól járható, ja és az útvonalon térerő nincs 🙂
fotó © Csodálatos Magyarország
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
A Nyugat-Mecsek gyönyörű völgye, a Sás-völgy
A Sás-völgy a Mecsek és a Zselic találkozásánál, Pécstől 30 kilométerre fekszik, a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet nyugati határzónájában.
Itthon
