Milliónyi nárcisz borítja a 652 méteres Naszály oldalát a Dunakanyarban

Itthon

2022. április 8. Szabó Zoltán Cserháti Szabolcs | Csodálatos Magyarország Facebook csoport

Megosztás:

A Naszály a Dunakanyarban elhelyezkedő, úgynevezett Duna-balparti rögök legmagasabb és egyben legismertebb hegye. A Vác fölött sasbércként emelkedő hegy 652 méterrel magasodik a tenger szintje fölé.

Budapestről észak felé tekintve, a mészkőbánya ejtette tájsebről könnyen felismerhető. Természetföldrajzi értelemben a Cserháthoz sorolják, bár földtani felépítése nagyban eltér a vulkáni kőzetekből is álló főtömegétől.

A dachsteini mészkőből felépülő Naszály a hegység legnyugatibb és egyben legmagasabb tagja: fő csúcsa 652 méter magas, de a kisebb csúcsai (Szarvas-hegy 562 m, Látó-hegy 534 m, Kopasz-tető 527 m) is magasabbak a Dunakanyar ismert kilátópontjainál.

A hegy növényzetének átmeneti jellege és ebből adódó fajgazdagsága már korán felkeltette a botanikusok figyelmét. Egyik legnagyobb botanikusunk és polihisztorunk, Kitaibel Pál 1804-ben tanulmányozta a hegy flóráját. Megfigyeléseit útinaplójában rögzítette. A Naszályon megtalálta egyebek közt a kutatótársáról és támogatójáról, gróf Waldstein Ferenc Ádámról elnevezett Waldstein-pimpót (Waldsteinia geoides) is.

A Naszály növényzete igen gazdag és változatos; az edényes növények (harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) fajainak száma több mint 450. Él itt több ritka, bennszülött, csak a Kárpát-medencében honos faj is – 79 faj védett, 5 fokozottan védett.

Cserháti Szabolcs a Csodálatos Magyarország nevű hivatalos Facebook csoportunkban posztolta az alábbi fotókat mai napról. Ő minden év áprilisában felmegy a Naszály déli lejtőjére megcsodálni a nárciszmezőt. A nárciszok többsége tavasszal virágzik.

Fontos tudni róluk, hogy mérgező növények. A nárciszfajok közül Magyarországon egyetlen természetes faj, a csillagos nárcisz (Narcissus angustifolius) fordul elő, amely védett növény.