Mátyás király vadászkastélya, a Solymári-vár

Itthon

2020. augusztus 20. Halász Gabi Baditzné Horgosi‎ ‎Zsuzsa

Megosztás:

A monda igazságtartalmát ugyanúgy homály fedi, mint ahogy a vár eredetét is.

A solymári-várat valószínűleg a 14. század második felében, a települést akkoriban birtokló Lackfi-család építtette. A következő században több tulajdonosváltás is történt: a Cillei, majd a Garai-család után Mátyás király és fia Corvin János voltak a terület urai. Főleg királyi szolgálók, solymászok és vadászok lakóhelye volt a település.

A vár elsősorban vadászkastélyként működött.

fotó © Baditzné Horgosi Zsuzsa | Csodálatos Magyarország

A török veszély miatt a várat átépítették, de az aprócska erődítmény a kor ostromtechnikájának így sem állhatott ellen, az építkezések inkább csak látszatbiztonságot adtak. A vár pusztulása valamikor Buda 1541-es eleste utánra tehető. Hogy mi lett a vár végzete arról nem maradt írásos emlék, de nagy valószínűséggel a török megjelenésekor az őrség elhagyta a várat, és távozásukkor felgyújtották, hogy a hódítók ne tudják használni. Köveit később a lakosság elhordta.

fotó © Baditzné Horgosi Zsuzsa | Csodálatos Magyarország

Az 1800-as évek elején még állhattak a vár bizonyos falrészei, de 1875-re már biztosan kitermelték az összes elérhető “alkatrészét”.

A faszerkezetű kilátót az öregtorony négyzetes falmaradványaira építették fel.

fotó © Baditzné Horgosi Zsuzsa | Csodálatos Magyarország

Az 1929-1940 közötti ásatások során egy 16 x 9 méter nagyságú, több teremből álló épülettömb került elő: keleti oldalán gótikus bejárat nyílik, nyugati oldalát egy égnek meredő, csonka boltív zárja le. Az épületet egy derékszögben megtörő fal köti össze a 7 x 7 m-es négyszögletes saroktoronnyal. A munka közben eredeti vaseszközök, kerámiatöredékek, fegyverek, nyílcsúcsok, pénzek és csatdarabok kerültek elő.

A Solymári vár kútja

fotó © Baditzné Horgosi Zsuzsa | Csodálatos Magyarország

fotó © Baditzné Horgosi Zsuzsa | Csodálatos Magyarország

A várat minden bizonnyal azért emelték a település határában álló Mátyás-dombra, mert kissé rejtve, de mégis nagyon jó rálátást biztosít – a mai napig – a bécsi úti völgyre, ami a nyugati forgalom ellenőrzésére volt alkalmas.

fotó © Baditzné Horgosi Zsuzsa | Csodálatos Magyarország

Másrészt volt egy másodrangú útvonal is, a jelenlegi hidegkúti út, ami szintén alkalmas volt Buda megközelítésére. A várdombról mind a két út forgalmát kényelmesen megfigyelhették, és a birtokos azonnal értesülhetett a jelentősebb mozgásról ami a királyi székhely közelében történt.