Várhatóan 2022-ben adják át a teljesen újjászületett Kisvárda-várat, jelenleg a szakemberek bontanak, hogy majd építhessenek.

A kisvárdai vár építésére 1465 és 1479 között került sor a kalocsai érsek irányításával. Az ott talált őskori leletek alapján azt feltételezik, hogy a helyén egykor földvár állt. A vár 1990 óta a nemzeti örökség része mint hazánk építészeti, történeti szempontból kiemelkedően fontos műemléke.

A felújításra a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretén belül kerül sor.

fotó: NÖF

A munkálatok magukban foglalják a belső vár részleges rekonstrukcióját és az ún. romkonzerválást. Kiállítótereket hoznak létre ki, hogy a jövőben a vár kiállításoknak adhasson teret, tájépítészeti elemekkel és növényzettel felidézik a belső várárkot. A palánkhídnál és környékén különböző tájépítészeti eszközökkel a mocsári hangulatot érzékeltetik majd.

Kialakítanak egy belső színpadot egy legfeljebb 350 férőhelyes nézőtérrel, de egy külső mobil nagyszínpad és lelátó is a projekt része, ahogy a vár környezetének rendezése is.

Látványterv: NÖF/Konstruma Mérnöki Iroda Kft.

Eddig az organizációs feladatokat végezték el, illetve a tervezett bontások nagy részét is elvégezték. Még hátravannak az előírt régészeti feltárások, és a restaurátori kutatások terveinek elkészítése is, hogy minél hitelesebb legyen az épület régi részeinek rekonstrukciója – olvasható a SZON oldalán.

Kapcsolódó

A sárospataki vár, mely a Rákócziak ideje alatt élte fénykorát

A várat több neves, nemesi család is birtokolta az évszázadok során, mint a Dobó-család, a Lorántffyak, majd a Rákóczi-család.