FOTÓ: Csabáné Kiss
FOTÓ: Csabáné Kiss
FOTÓ: Csabáné Kiss
FOTÓ: Csabáné Kiss
Itthon
Markaz, ahol a hegyek és a víz ölelésében élvezheted a nyugalmat
A Mátra lábánál, Eger és Gyöngyös között félúton bújik meg egy varázslatos település, Markaz.
A festői környezetben fekvő falu gazdag történelmi múlttal, természeti kincsekkel és kulturális örökséggel várja a látogatókat.
Markaz a Mátraalja egyik gyöngyszeme, ahol a természet és a történelem harmóniája olyan magával ragadó élményt nyújt, amelyet nem érdemes kihagyni.
Markaz története: Szlovák gyökerek és középkori várromok
Markaz neve először az 1332–1337 között készült pápai tizedjegyzékben tűnik fel. A település eredetileg a Kompolti család birtokában állt, nevét pedig a hagyomány szerint Aba Sámuel unokatestvéréről, Márkról kapta.
A falu történelme során jelentős változásokat élt meg. A török hódoltság idején elnéptelenedett, majd az 1740-es években szlovák telepesek népesítették be újra. Az alapító családok – például a Hacsavecz, Hatalyák, Hadobás, Zaja és Tresó családok – emléke máig él a helyi közösségben.
A település egyik legkorábbi és legfontosabb építménye a Markazi vár, amelyet a Kompoltiak építettek a Hegyes-tető nyugati oldalán. Bár a vár ma már csak romjaiban látható, impozáns kilátást nyújt a környező tájra, és kedvelt célpontja a természetkedvelőknek és történelemrajongóknak.
A Markazi-tó: A Mátraalja természeti ékköve
A 154 hektáros Markazi-tó nemcsak a környék egyik legfontosabb természeti látványossága, hanem szabadidős központként is kiemelkedő szerepet játszik. A tó a hegyek és szőlőtáblák ölelésében terül el, és minden évszakban lenyűgözi a természet szerelmeseit, sportolókat és kikapcsolódni vágyókat.
Története
A falu már a 14. században egy háromszög alakú földsánccal körülvett területen alakult ki. A sáncok és a vízelvezető árkok több száz éven keresztül védték a települést. A sáncot 1962-ben a hajdani termelőszövetkezet 50-80 centiméterrel megemelte és az általa közrefogott 5-6 hektáros területen halastavat létesített. A hőerőmű tavának feltöltésével (1968) a két tó összeolvadt a nagy víztárolóval a földsáncot, pedig a hullámzás állandóan koptatja és elmossa.
Ma a tavat az MVM Mátra Energia Zrt. kezeli, és bár ipari célokat szolgál, szabadidős tevékenységekre is lehetőséget kínál. A tó 154 hektáros vízfelülettel és 8,7 millió köbméteres víztároló kapacitással rendelkezik. Legnagyobb mélysége 14–15 méter, míg hosszúsága 2,3 km, szélessége pedig 1,1 km. A vízutánpótlást a Malom-, Zsidó- és Hatra-patakok, valamint a Bene-patakból leágazó övcsatorna biztosítja.
Szabadidős tevékenységek a Markazi-tónál
A Markazi-tó gazdag halállománnyal rendelkezik, így a horgászok körében különösen népszerű. Olyan halfajok élnek benne, mint a ponty, keszeg, süllő, csuka, törpeharcsa, busa és amur. Legendás fogások is születtek már itt: például egy 75 kilogrammos, több mint 2 méter hosszú harcsa és egy 17 kilogrammos amur.
A vízi sportok szerelmesei is találnak itt elfoglaltságot: a tó alkalmas csónakázásra, vitorlázásra és szörfözésre is. A nyugodt vízfelület és a festői környezet minden évszakban különleges hangulatot teremt.
Jegyvásárlás
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
A 20 legszebb látnivaló Magyarországon
Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.
Itthon
