A Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum nemcsak a Merán-család emlékmúzeuma, hanem a Vértes vadászati és erdészeti múltját, illetve kisebb részben jelenét is méltó módon bemutató gyűjtemény.

Május 17-én megnyílt gróf Merán Fülöp vadász, sportlövő, író életműkiállítása a nevét viselő vadászati és erdészeti múzeumban, a Fejér megyei Csákberényben.

HIRDETÉS

A Mindig csak hazatértem című tárlat megnyitóján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a vadászíró a legnehezebb körülmények között is megmaradt magyarnak. Mint mondta, Merán Fülöp példát mutatott magyarságból, kereszténységből és emberi tartásból.
Rámutatott, hogy könyveiből Csákberény és Fejér megye 20. századi történelme kiválóan megismerhető, ráadásul, nemcsak a száraz tényekre koncentrált, hanem a miliőt is képes volt visszaadni.

fotó: Vasvári Tamás | MTI

Semjén Zsolt felidézte, hogy gróf Merán Fülöp stájerországi kiállítását bezárták, élete nagy műve nem maradt fenn Ausztriában. Ezért vágyott rá, hogy gyűjteménye ne egy raktárban végezze, hanem ott legyen látható, ahová ő ezer szállal kötődött, így kijelenthető: “Merán Fülöp most tért haza”.

Philipp Meran, a gróf unokaöccse nagy örömnek nevezte, hogy létrejött a kiállítás, amellyel Merán Fülöp álma vált valóra. Megjegyezte, hogy “olyan, mintha nagybátyám szobájában állnék”.
Megemlítette, hogy a család többi tagjával ellentétben, nagybátyja sohasem szakította meg a kapcsolatot Magyarországgal és a magyar emberekkel, “a szíve mindig itthon maradt”. Köszönetét fejezte ki Magyarországnak azért, mert befogadták az életművet és a gyűjtemény méltó helyére kerülhetett.

fotó: Vasvári Tamás | MTI

Vécsei László polgármester elmondta, hogy a kiállítás négy részből áll: a család története mellett a vadászati hagyaték egy része látható, emellett Merán Fülöp írói munkásságának emlékei, valamint sportlövőként szerzett érmei tekinthetők meg. Jelezte, hogy a kiállításmegnyitóval a munka nem ért véget, mert naplói, kéziratai, versei még feldolgozásra várnak.

Kapcsolódó

Kis vár nagy hadi jelentőséggel: Csókakő vára

A tatárdúlás után, a 13. században épült Csókakő vára, amely a Csákok tulajdonában volt, és 1299-ben Csoukaku néven említi az első írásos emlék.