Makett mutatja be a 18. századi Hajdúnánást
Az alkotás alapjául egy korabeli katonai térkép szolgált.
A bronz kompozícióban látható a város temploma és védőfala is, belül a parasztházak, kívül karámok és különböző gazdasági épületek láthatók. A dombormű megmutatja a város védelmi erődrendszerét és láthatóvá válik a jellegzetes körgyűrűs szerkezete is.
A két méter átmérőjű, Tölgyesi Poós Anna szobrászművész alkotása a Móricz Pál Városi Könyvtár épülete előtti téren áll.
A védműveket elsősorban a templom, maga az épület és az őt körülvevő bástya jelentette abban az időben.
A templom története a messzi múltba nyúlik. Az első emlékek 1221-ből Nánásmonostoraként említik a mai város helyén állt egykori falut. Így nemcsak a város nevét eredeztetik ebből az időből, de valószínű, hogy ez a monostor lehetett a mai templom elődje is. 1606-ban, a hajdúk letelepedése után a református egyház is megalakult.
A templom épületén jellemző klasszicizáló hatás mellett a korábbi barokk építés nyomai is fellelhetők.
A városmaketten helyet kapott egy szürkemarha csorda, hiszen a városalapító hajdúk, ha nem harcoltak, pásztorkodásból éltek.