Makett mutatja be a 18. századi Hajdúnánást

Az alkotás alapjául egy korabeli katonai térkép szolgált.

A bronz kompozícióban látható a város temploma és védőfala is, belül  a parasztházak, kívül karámok és különböző gazdasági épületek láthatók. A dombormű megmutatja a város védelmi erődrendszerét és láthatóvá válik a jellegzetes körgyűrűs szerkezete is.

A két méter átmérőjű, Tölgyesi Poós Anna szobrászművész alkotása a Móricz Pál Városi Könyvtár épülete előtti téren áll.

fotó © Czeglédi Zsolt | MTI

A védműveket elsősorban a templom, maga az épület és az őt körülvevő bástya jelentette abban az időben.

fotó © Hajdúnánás

A templom története a messzi múltba nyúlik. Az első emlékek 1221-ből Nánásmonostoraként említik a mai város helyén állt egykori falut. Így nemcsak a város nevét eredeztetik ebből az  időből, de valószínű, hogy ez a monostor lehetett a mai templom elődje is. 1606-ban, a hajdúk letelepedése után a református egyház is megalakult.

A templom épületén jellemző klasszicizáló hatás mellett a korábbi barokk építés nyomai is fellelhetők.

fotó © Hajdúnánás

A városmaketten helyet kapott egy szürkemarha csorda, hiszen a városalapító hajdúk, ha nem harcoltak, pásztorkodásból éltek.

Ez is mutatja, hogy a műalkotással az ősök előtt tisztelegnek Hajdúnánáson.

fotó © Hajdúnánás

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!