Királyi prépostság romjai Dömösön, ahonnan mennyei a panoráma

Az egykori Pilis-erdőnek nevezett terület, melynek mai neve Visegrádi-hegység, az Árpád házi királyok birtoka volt, ahol több vadászkastélyt, palotát építettek.

Kiemelkedő szerepe volt Dömösnek, amely a magyar királyok kedvelt tartózkodási helye volt a 11. században. E királyi központ mellett alapított prépostságot Könyves Kálmán testvére, Álmos herceg, aki a palotájának egy részét is a prépostság rendelkezésére bocsátotta.

Az építkezés Álmos fia, II. (Vak) Béla király idejében fejeződött be, 1138-ban. A prépostság a középkor végéig működött annak ellenére, hogy rossz állapota miatt először Károly Róbert akarta megszüntetni és az óbudai prépostsággal kánonilag egyesíteni. Utóbb Zsigmond király kívánta az épületegyüttest az olivetánus bencéseknek adni. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, a 18. században köveinek jó részét is széthordták.

A hajdani kéttornyú, háromhajós, félköríves szentélyekkel záródó román stílusú templomnak, valamint a déli oldalán álló egykori királyi kastélynak, és a prépostság épületének napjainkra csak az alapfalai maradtak meg.

A templom megemelt szentélye alatti altemplom azonban viszonylagos épségben vészelte át az évszázadokat.

A szürke kváderkövekből épített, félköríves szentélyű altemplom boltozatát két sorban elhelyezkedő oszlopok tartották. A középső oszlopoknak csak helyei, illetve talapzatai ismerhetők, a faloszlopok és a díszesen faragott lábazataik jórészt megmaradtak. A Közép-Európában általánosan elterjedt építészeti dekoráció meglehetősen egységes stílusa jelenik meg a prépostság vaskos, tömbszerű oszlopfejezetein is, melyeken levéldíszek, állatábrázolások és szalagfonatos ornamentika is megfigyelhető.

A területen 1970-es években Gerevich László régész végzett ásatást. A rommaradványok és a korábban már múzeumokba szállított kőfaragványok lehetővé tették az altemplom hiteles helyreállítását. Az altemplom rekonstrukciójával a Dunakanyar lenyűgöző műemléke vált megismerhetővé a nagyközönség számára, amely jelentős emléke az Árpád-kori építőművészetnek.

A romoktól pazar panoráma tárul elénk.

Az altemplom napjainkban ökumenikus imahely, ami bárki előtt nyitva áll. A természeti környezetben, a nyüzsgő forgatagtól távol különleges helyszínként szolgál annak, aki ki szeretne szakadni a hétköznapok forgatagából, hogy elmerüljön a történelmi emlékek vagy spirituális gyakorlatok között.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!