Itthon
Nincs az évnek olyan hónapja, amikor ne lenne érdekes a zuhatag: a nyiladozó tavasz, a perzselő nyár, a színpompás ősz, a jégbe zárt tél mind-mind mesés hátteret nyújtanak a különleges természeti értéknek.
A Dömörkapu, melynek neve oszmán eredetű és azt jelenti, hogy megerősített szoros, valamint vaskapu, a Visegrádi-hegység egyik keleti bejárata, egykor a Bükkös-patak keskeny szurdokban tört itt át a magas sziklafalak közt. A 16 kilométernyi utat futó Bükkös-patak a Szentendre környéki patakok közül a leghosszabb és legbővizűbb. A Visegrádi-hegységben, Komárom-Esztergom megye területén ered, több mint 450 méteres tengerszint feletti magasságban, és Szentendre belvárosától kissé délre torkollik a Duna szentendrei ágába.
A Dömörkapu egykoron a szentendrei bányászat egyik fellegvára volt, napjainkban pedig az egyik legkedveltebb kirándulóhely.
A Bükkös-patak féktelen vizének zuhataga nem méreteivel vívta ki az ismertséget, hanem lenyűgöző természeti környezetével. A vízesést lépcsősoron leereszkedve vehetjük szemügyre, de ha még ennél is közelebbről szeretnénk megtekinteni, érdemes teljesen a vízesés alá lesétálni, de ehhez bizony mászni is kell.
A Dömörkapu vízesés Szentendre közelében, a Kapitány-hegy és a Bölcső-hegy között található, ahova a Szentendre belvárosától kitáblázott Lajos-forrás felől, a zöld háromszög jelzésen haladva, közepesen nehéz terepen, gyalogosan és kerékpárral is el lehet jutni.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!