Az örök szerelem titkát őrző Diósgyőri vár
Ha a Diósgyőri vár falai beszélni tudnának bánatról, magányról, de a középkori házasságokban oly ritka igaz szerelemről is mesélnének.
A honfoglalás idején földvár állt a Diósgyőri vár helyén, ahova IV. Béla várépítési kezdeményezése után Ernye bán fia, István nádor épített egy ovális gyűrűvel övezett, két kerek toronnyal ellátott kővárat.
A Lovagkirályként is nevezett Nagy Lajos 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, s helyén egy itáliai és dél-francia mintára pompás, négysaroktornyos, gótikus várkastélyt emeltetett. A falakat körülölelő vizesárokkal, négy hatalmas, bevehetetlennek látszó toronnyal, a tornyokat összekötő emeletes lakosztályokkal.
A korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagterme a Diósgyőr várban
A Diósgyőri vár falai között olyan fontos politikai események is zajlottak, mint 1381-ben a király velencei háborúit lezáró turini béke ratifikálása. A béke külön rendelkezéseként Velence arra is kötelezte magát, hogy függősége jeléül minden vasár- és ünnepnapon a Szent Márk téren felvonja a magyar király lobogóját.
Lajos király halála után Diósgyőr a mohácsi csatavesztésig hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix, jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált: ezért is emlegették akkoriban Diósgyőr várát „a királynék jegyruhája”-ként. Mátyás király és Aragóniai Beatrix idejében tovább folyt a vár reneszánsz stílusban történő díszítése. A mohácsi csatavesztés után a vár zálogos birtokosok kezére került. Balassa Zsigmond birtoklása idején még történtek erődítési munkálatok, de hamarosan megkezdődött a 300 éven át tartó pusztulás.
Ahol a szerelem életre kel
A Diósgyőri várban megforduló királyi párok közül az első és az utolsó, azaz Nagy Lajos és Kotromanić Erzsébet, valamint II. Lajos és Habsburg Mária, a középkori házasságokban oly ritka, igaz szerelemmel szerette egymást.
Nagy Lajos, aki rangos királyi házakból választhatott volna feleséget, egy bosnyák bán csodaszép, 14 éves lányába szeretett bele. Tizenhét éven át epekedett a Lovagkirály és Erzsébet egy gyermek megszületésére, de hiába. Már a válás egyetlen lehetséges módját is fontolgatták, miszerint a feleség kolostorba vonul, így a férj szabaddá válva új házasságot köthet. Azonban győzött a Lovagkirály hitvese iránt érzett szerelme, és nem a válást, hanem a közös életet választotta. S lám, megtörtént a csoda, hiszen a királyné áldott állapotba került, majd néhány éven belül három leányt is szült, Katalint, Máriát és Hedviget.
II. Lajos őszinte érzelmekkel szerette hitvesét, Habsburg Máriát, akit születése előtt választottak ki számára. A messze földön híres bükki vadászatokat követően Mária szeretett férje ölelésében pihent meg a jegyajándékként kapott lovagvárban. Azonban szerelmüket idővel beárnyékolta a török veszedelem. A királyné, hogy szíve örökké a király szíve mellett dobogjon egy aranyból készült szívet ajándékozott szerelmének jeléül II. Lajosnak, aki azt élete végéig viselte.Az aranyszív a viharos történelmi események közepette visszakerült a királynéhoz, aki féltve őrizte egészen haláláig. Az aranyszív a hitvesi szeretet jelképe lett, amelyről harminc évvel a mohácsi vész és a fiatal király tragikus halála után Mária végrendeletében leírt sorai is tanúskodnak: “Két embernek útitársa volt ez a szív, mindhalálig. Két emberé, ki életében, szerelmében, érzéseiben egymástól soha el nem vált.”