A Tisza árterének homokhátán, Csongrádtól északra, a folyó egykori medrei között fekszenek az Ellés-parti monostor romjai.

A táj ma békés és csendes, mégis minden kő és földdarab egy letűnt korszak emlékét őrzi – a Bár-Kalán nemzetség hajdani monostorát, amely a középkori Dél-Alföld egyik jelentős egyházi központja volt.

Egy nemzetségi monostor születése

Az Ellés-parti monostor története a 11. század végére, a 12. század elejére vezethető vissza. A hagyomány szerint a Bár-Kalán nemzetség alapította, amely Ond vezér leszármazottjának tartotta magát. A monostor neve a latin Achilleus (Illés) névből eredeztethető, innen a középkori forrásokban is feltűnő Ellés- vagy Ellősmonostor elnevezés.

Az első írásos említés 1306-ból ismert, „elleusmonusturi” néven. A bencés rendhez tartozó kolostor a Tisza bal partjának árterületén, egy kiemelkedő homokháton épült, amelyet ma is Ellés-partként emlegetnek. Ez az elhelyezkedés egyszerre volt előnyös és kockázatos: a folyó közelsége bőséges vizet és termékeny talajt biztosított, de az áradások miatt az épületegyüttes időről időre megsérült, majd újjáépítették.

fotó: László Nagyvári | Csodálatos Magyarország

A román kori templom és kolostor

A régészeti feltárások szerint az Ellés-parti templom háromhajós, háromapszisos, kereszthajó nélküli román stílusú bazilika volt, amelyet valószínűleg a 12. század elején szenteltek fel. Északi oldalához sekrestye csatlakozott, nyugati homlokzatát pedig később két toronnyal bővítették. A templomhoz kolostorszárny, udvar és kút is tartozott, a kolostor épületei között valószínűleg gazdasági helyiségek – például raktárak és műhelyek – is álltak.

A tatárjárás után, a 13. század közepén az épületegyüttest újjáépítették. A sekrestye helyére egy nagyobb kápolna került, és a templom köré védelmi és vízelvezető célokat szolgáló árkot ástak. A belső teret faragott kövek és gazdagon díszített épületelemek ékesítették, amelyek magas művészi színvonalról tanúskodnak. A feltárások során márványtöredékek és épületdíszek is előkerültek.

A monostorhoz temető is tartozott: a templom körül és belsejében számos középkori sír került elő, köztük szerzeteseké és világi híveké is. A 20. század végi ásatások során több mint háromszáz temetkezést tártak fel, valamint értékes kőfaragványokat, amelyek ma múzeumi gyűjteményekben találhatók.

A hanyatlás és az újrafelfedezés

A török hódoltság idején a monostor elnéptelenedett, és egyházi szerepe megszűnt. A templom és a kolostor építőanyagait a környék lakói elhordták, így mára csak az alapfalak és néhány falrészlet maradt fenn. A Tisza ártéri növényzete – a füzesek, nádasok és ligetek – lassan visszahódította a területet, míg a 20. század végén meg nem indultak a régészeti kutatások.

Az 1990-es években végzett feltárások feltárták a templom és a kolostor alaprajzát, valamint megőrizték és konzerválták a kőanyagot. A templom méreteit is sikerült pontosan meghatározni: 12 méter széles és 23,3 méter hosszú volt, ez az Alföld viszonylatában meglepően nagynak számított.

fotó: László Nagyvári | Csodálatos Magyarország

Egy különleges hely a Tisza mentén

Ma az Ellés-parti monostor a Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület része. A romok a Köröszugi túraútvonal mentén találhatók, amely 27 kilométeren át vezet végig az ártéri tájon, hat kialakított pihenőhellyel. A túra második állomásánál működik a természetvédelmi oktatóbázis, innen lehet letérni a monostorhoz.

Tavasszal a rétet víz borítja, nyáron virágos mezők és madárdal kíséri az ide látogatót. Az Ellés-parton a történelem és a természet különös harmóniában él együtt. A romok ma már nem az elmúlás, hanem a megmaradás szimbólumai: némán idézik a középkori szerzetesek életét, a hit erejét és a táj időtlen változásait.

Megközelítés

Az Ellés-part a Tisza mentének egyik legkülönlegesebb kirándulóhelye, ahol a természet csendje és a középkor emlékei különös harmóniában találkoznak. A monostor romjai Csongrádtól északnyugatra, mintegy 4 kilométerre fekszenek, a folyó bal partján. A fahídon átkelve, a gáton észak felé haladva juthatunk el az Ellés-dombra, ahonnan festői panoráma tárul a Tisza árterére és a Nagyréti tájra.

Az Ellés-parti monostor nemcsak régészeti és történeti látnivaló, hanem a Csongrádi Értéktár része is, a város múltjának és kulturális örökségének egyik legszebb emlékhelye.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek