A mintegy 10 hektárt érintő beavatkozás során 61 ezer facsemetét ültetett el a Pilisi Parkerdő a folyamat első lépéseként.

A Beliczay-sziget területe ma már csak nevében sziget; az 1800as évek térképein ugyan még megvolt az őt körülölelő mellékág, ám ez a folyószabályozások következtében elmocsarasodott, majd feltöltődött. A 1020 méter széles partszakasz rendszeresen víz alá kerül, de a két méterrel
feljebb fekvő részeket is elönti Duna, ha magas a vízállás.

A sziget idős, őshonos fafajokból álló erdejét 1978-1980 között kivágták, és rövid vágásfordulójú nemes nyarast telepítettek a helyére. Ekkor a rétek helyére is faállomány került. Azóta jelentősen megváltozott a hazai környezet és természetvédelmi politika: védetté váltak olyan növények, amelyek az erdő aljnövényzetében megtalálhatók, 2004-ben pedig a Beliczay-sziget a Natura 2000-es terület része lett.

A Beliczay-szigeten lévő, 67 hektárt kitevő erdők zöme nemes nyár. Az eredetileg gazdasági céllal ültetett, egykorú és azonos génkészletű faegyedek jellemzője a rövidebb élettartam és a környezeti hatásokkal szembeni gyenge ellenállóképesség, a területen egyre több a pusztuló fa.

A Pilisi Parkerdő a fenntartható, természetközeli erdőgazdálkodás keretében és az erdők teljeskörű ökoszisztéma-szolgáltatásainak biztosítására jelentős fafaj-cserét hajtott végre a Beliczay-sziget erdeiben.

A 2021 nyarán megkezdődött, a természetvédelmi szakemberekkel együttműködésben ütemezett, közel 10 hektárra kiterjedő beavatkozás újabb lépés az erdők természetességének és táji léptékű biodiverzitásának javítása érdekében.

Elültetett korai juhar csemete. Fotó: Pilisi Parkerdő

Az állománycsere célja, hogy a korábbi egykorú, alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ezért ökológiai szempontból sérülékeny faültetvény helyén változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdők jöjjenek létre, amelyek az itteni termőhelyen szakszerű erdészeti beavatkozás nélkül csak évszázadok alatt alakulhatnának ki. Mivel a meglévő állomány természetes felújítására nem volt lehetőség, a romló egészségi állapotú állományt, és az időközben megjelent, idegenhonos és agresszíven terjeszkedő zöld juhart el kellett távolítani.

A most befejeződött munkálatok során a korábbi állomány helyébe 10 000 db fehérnyár, 34 000 db szürkenyár, 2 000 db vénic- és 3 300 db mezei szil, 12 000 db korai juhar és 10 000 db mézgás éger csemetét ültettek el a Pilisi Parkerdő szakemberei. Mindezeket kiegészíti – tekintettel az igen magas látogatottságra – a városi parkokban is jellemző fafajként – több ezer platánfa is.

A Beliczay-sziget Érd déli részén található, a környék legháborítatlanabb formában megmaradt, a táj ősi arculatát megőrző része. Valaha a szigetet egy vékony Duna-ág választotta el a szárazföldtől, de idővel ezt lecsapolták, így egy félkör alakú lápos terület alakult ki.

Az ártéri erővel borított területen néhány éve kialakították a Tőzike Tanösvényt, tájékoztatótáblákkal, tornaeszközökkel, tűzrakókkal, pados kiülőkkel.

A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom megyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Területét évente 30 millió látogató keresi fel.