Ma van a Föld napja, idei témája a klímaváltozás
Az idén 50. évfordulójához érkező kezdeményezéshez az évek során 175 ország csatlakozott, így minden évben globális szinten több ezer esemény keretében hívják fel a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvásának fontosságára.
Az első Föld napján egy amerikai egyetemista, Denis Hayes kezdeményezésére 20 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Húsz évvel később – látva az ökológiai válság jeleit, a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagosodást, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét – Denis Hayes és barátai kezdeményezték egy közös felelősség vállalást: április 22-ét több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgára, civil szervezetei a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé.
1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen csatlakoznak a Föld napja rendezvényhez, mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulássá vált Magyarországon. Egy cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól. És cselekedni kell!
Az elmúlt 5 év volt az eddigi legmelegebb a Földön a mérések 1900 körüli kezdete óta, és a következő 5 még melegebb lesz, ha nem változtatunk radikálisan életmódunkon. Az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) szerint 10 évünk maradt, hogy elkerüljük a 1,5 fokos felmelegedést.
Természetvédelmi szervezetek az 50. Föld napja alkalmából világszerte arra kérik az Egyesült Nemzetek Szövetségét (ENSZ), hogy az egészséges természeti környezet kerüljön be a minden embert megillető alapvető emberi jogok közé.
A BirdLife International – amelynek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Intézet (MME) a magyarországi partnerszervezete – nyílt levelet fogalmazott meg António Guterresnek, az ENSZ főtitkárának, amelyben azt kérik, hogy a koronavírus-járványra adott válaszlépések egyikeként az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatába kerüljön be egy 31. cikk, amely az egészséges természeti környezethez való jogot biztosítja.
A nyílt levél célja, hogy a szeptemberben tartandó ENSZ Közgyűlés napirendi pontjai közé bekerüljön a 31. cikk, így esély van arra, hogy 2023 decemberére, a nyilatkozat elfogadásának 75. évfordulójára a Közgyűlés is jóváhagyja azt.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egy ENSZ által elfogadott nyilatkozat 30 cikkben foglalja össze az alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat, azonban a környezet egészségéről, amelytől szinte minden életforma – így az ember is – függ, nem esik említés – olvasható az MME közleményében.
A tájékoztató idézi még Halmos Gergőt, az MME igazgatóját, aki szerint a globális válsághelyzetekből a kiutat, csak globális együttműködéssel lehet megtalálni. A járvány-, a klíma- és biológiai sokféleség válság elleni küzdelem is csak így lehetséges.
Az Agrárminisztérium a Föld napja alkalmából a szemléletformálás fontosságára és a fiatal korosztálynak szóló ismeretterjesztés szükségességére hívta fel a figyelmet.
Mint mondták, a Nemzeti parkjaink és az állami erdőgazdaságok munkatársai nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti nevelésre, hiszen természeti értékeink megőrzése és fenntartható használata a jövő generációk egészséges életének egyik záloga.
