A Dorogi-medencében – az írásos dokumentumok szerint – a 18. századtól bányásztak szenet.

Először még csak kisüzemi kitermelés volt, majd a főváros nagymértékű iparosodása és növekvő szénigénye miatt megindult a nagyipari bányászat. A széntermelés az 1960-as évek közepén érte el csúcspontját, az utolsó bányát 2003-ban zárták be.

HIRDETÉS

A Duna vizében magányosan álló szénrakodó, azaz kötélpálya állomás a dorogi szénbányák szállító és elosztó üzemegységének volt külön részlege. Az építmény funkciója az volt, hogy a dorogi szénbányák által kitermelt szénport folyami uszályokra továbbítsa. A beton alapokon nyugvó acélszerkezet több mint 5,7 kilométeres kötélpályával volt összeköttetésben a szénbánya osztályozó egységével, ezen a pályán érkeztek a szénporral megrakott csillék a Duna partjához. A hajókra rakott szenet főként a csepeli erőműbe, illetve a fővárosi ipari létesítményekbe szállították.

1 / 2

Esztergomi Szénrakodó, a dorogi szénbányászat 95 éves mementója

FOTÓ: Dénes Csaba

FOTÓ: Dénes Csaba FOTÓ: Dénes Csaba

Amikor még funkcionált a szénrakodó, a vízben két hatalmas lábon álló, több emeletnyi magasságban lévő közel kétszáz négyzetméter alapterületű termében fogadták a szénporral teli csilléket. A kötélpályán beérkező fém kocsikat egy három-négy fős személyzet leforgatta a rendszerről, majd azok tartalmát az úgynevezett bunkeres surrantón, azaz egy csúszdán leöntötték. A surrantók az uszályokhoz csatlakoztak, a szénpor így került a hajókra. Az üres csilléket a munkások visszaillesztették a kötélpályára, melyek tovább indultak Dorog felé, a bányához.

A szénrakodót csónakkal közelítették meg a munkások, s a kikötés után egy vaslétrán kapaszkodtak fel a magasban lévő teremhez.

2 / 2

Esztergomi Szénrakodó, a dorogi szénbányászat 95 éves mementója

FOTÓ: Dénes Csaba

Az épület, melyet 2008-ban aztán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlékké nyilvánított, 1970 óta áll üresen, a két hatalmas talapzaton álló szerkezet már csak a fémvázból és a falburkolatból áll.

Megközelítés

Esztergom, Horgásztanya megállóhelytől a párkányi komphoz vezető úton kell elindulni a Duna felé, majd a kompkikötő bejáratát elérve balra kell térni egy földútra, ami a folyópartra vezet.

Kapcsolódó

Búbánatvölgy, ahol elfelejted minden búdat és bánatodat

Esztergom egyik csodája a Hosszú-hegy és a Szamár-hegy közötti völgyben fekvő településrész, a Búbánatvölgy.