Hagymaház Makó
Hagymaház, Makó
A Hagymaház Makó kulturális életének a központja, ahol színházi előadások, koncertek várják a kikapcsolódni vágyókat.
Makó az Alföld különleges városa és látnivalók egész sorát tartogatja a Maros völgyében. Nincs az országban még egy olyan város, amely annyi Makovecz Imre épülettel és épületkomplexummal büszkélkedhetne, mint Makó, melyet a Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész tervezett. Leglátványosabb közülük a Hagymatikum Gyógyfürdő épülete, amely kívül-belül egy csoda, de a Zenepavilon, a buszpályaudvar, az iskola, valamint még számtalan épület kápráztatja el az itt élőket és az idelátogatókat. Makovecz Imre első makói munkája az új kultúrközpont megtervezése volt a régi helyére. Ez volt a Hagymaház, melynek elődjét is így hívták, ami 1936-ban épült. Elsősorban hagymaárucsarnok volt, másodsorban pedig a város gazdasági és kulturális életének központja.
A Hagymaházat 1998-ban adták át, amely ma is város kulturális központja. A négytornyú épület megidézi a református ótemplom fehér falát, négy bástyája a makói polgár büszkeségének jelképe. Tetőzete hatalmas hagymaként zárja a héjazatot. A színházterem nézőtere hátrafelé nyitható, így a szabadtéri nézőtérről is láthatóak az előadások. Az épületben kávéház, több iroda és klubhelyiség, valamint egy emeleti pódiumterem található. Ez utóbbiban tekinthető meg Kocsis Imre ,,Lakodalom” című monumentális méretű festménye, aulájában pedig a Surányi Imre által készített, Páger Antal Kossuth-díjas színművész portrészobra áll.
A színházteremben évente a Maros Táncegyüttes fellépései tekinthetőek meg, 2002 óta itt adják át a Páger-gyűrűt, gyakran láthatják a nézők a város zenekarait, a Gitárfesztivál művészeit, és a Hollósy Kornélia-bérlet keretében bemutatott színműveket. A Hagymaház aulájában kerül sor a Hagymabál karneváli forgatagára, de a helyiség gyakran ad otthont tárlatoknak is. A szabadtéri színpad a fesztiválok, koncertek helyszíne.
A makói vöröshagyma különlegessége, hogy a száraz éghajlatnak köszönhetően itt a dughagymás megoldás honosodott meg. A magról vetett hagyma nem volt képes elég nagyra megnőni, ezért kétéves termesztési mód alakult ki. Egyik évben a magról apróhagymát, a másodikban apróhagymáról étkezési hagymát termelnek, amelynek köszönhetően a hagyma sokkal nagyobb, zamatosabb és illatosabb termést növesztett. A makói hagymát minden termelő maga nemesítette és úgy vigyázott rá, mint valami kincsre. 2009 óta a makói hagymát a hungarikumok és védett eredetű termékek között tartják számon.
Nyitvatartás: Hétfő-Vasárnap 13:00 órától az utolsó mozielőadás, rendezvény végéig.
