Karcagon egykoron hatvan malom működött, ebből tizenegyet működtetett szél.

Mára csak ez az egy maradt fenn, a Gál-féle malom.

A holland típusú Gál-féle malmot 1859-ben Gál Ferenc építette egy téglafallal körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját.

A malom ma ipari műemlék. Falfelülete belül vakolt, meszelt. Öt üzemi szinten folyt egykor a munka, melyeket fafödém választott el egymástól. Az őrlőszerkezet ún. hárompár-köves. Az ablakokkal áttört falú, szépen rendbe hozott szélmalomban 1949-ig folyt a munka, búzát őröltek és szemes terményeket is daráltak. Utolsó működtetője Barna István volt.

Belső berendezése épen maradt, hat szinten lehet megtekinteni a technikatörténeti szempontból is egyedülálló szerkezetet.

• 1. szint: az őrlendők átvételének, ill. kiadásának a helye. Itt kapott helyet a felhordó szerkezet (az „emelőszánkó”) és egy hasábszita.
• 2. szint: a lisztespad – a daráló kiadórésze és a malomkövek távolságát szabályozó szerkezetek szintje.
• 3. szint: a két malomkőjárat és a kőemelő eszköz helye. Itt történt maga az őrlés.
• 4. szint: itt találhatók a malom legfontosabb mechanikai berendezései, a fő, vagy un. királytengely, a sebeskerék és 2 db kisorsó.
• 5. szint: a királytengely átmenő szakasza és az ácsműhely.
• 6. szint: a vitorlaszárnyak energiáját a malomkövekhez közvetítő berendezések helyezkednek el itt. A szelestengő, az un. nagybálvány, a fogaskerekek és orsók, a tetőt szélirányba fordító a fal síkján körbefutó fogasléc.