Itthon
A 815 méteres Bél-kő a hullámos Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasor részét képezi. A fehér színű, mészkövekből álló orom úgy emelkedik ki a környezetéből, hogy lehetetlen eltéveszteni. Fehér mészkőszikláinak kőzete a triász földtörténeti időszak középső-felső részében, 239-225 millió éve, sekély tengerben keletkezett.

fotó: Éva Peszter | Csodálatos Magyarország
Az építkezés 1910-re fejeződött be. A Bél-kő oldalában 1963-ig folyt a két mészkőbánya tölcséres művelése, ekkorra azonban a bányafal veszélyessé vált, ezért a kőzetanyag kitermelését a hegygerinc tetején folytatták. 730 méter magasságban megnyitották a felső kőbányát, amely 2002-ig – a cementgyár bezárásáig és lebontásáig és a kőfejtő rekultiválásáig – gyakorlatilag legyalulta a Bél-kő tetejét.

fotó: Éva Peszter | Csodálatos Magyarország
A számítások szerint a Bél-kőből a közel száz év alatt 19 475 000 tonna mészkövet termeltek ki, ami azt jelenti, hogy a hegyből több mint 7 millió köbméter hiányzik.

fotó: Éva Peszter | Csodálatos Magyarország
A Bél-kő környékének kultúrtörténetét, a hegy földtani felépítését, növénytársulásait és a sziklagyepek növény- és állatvilágát tanösvény mutatja be, amely a ciszterci apátság középkori templomától indul és a Bél-kő megmaradt 815 méter magas csúcsán végződik.

fotó: Éva Peszter | Csodálatos Magyarország

fotó: Éva Peszter | Csodálatos Magyarország

fotó: Éva Peszter | Csodálatos Magyarország
A Bél-kő két növényföldrajzi körzet – a Délnyugati-Bükk és az Északi-Bükk – határán helyezkedik el. Ennek megfelelően mindkét növényföldrajzi tartomány jellemző növényfajai megtalálhatók a mészkősziklán.

fotó: Éva Peszter | Csodálatos Magyarország

fotó: Éva Peszter | Csodálatos Magyarország

fotó: Éva Peszter | Csodálatos Magyarország
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!