A néma barátok csak egy rövid ideig élhettek Majkpusztán, mivel 1782-ben II. József császár feloszlatta a császárság és királyság területén működő rendek többségét.

Az észak-vértesi erdőség mélyén, náddal körülölelt tavak szomszédságában fekvő Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes, a Majki Kamalduli Remeteség tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból áll.

De kik is azok a kamuldi szerzetesek?

A rendet 980 körül Szent Romuald alapította, a szerzetesek fehér ruhája miatt fehér bencéseknek is nevezték őket. Magyarországon a rendnek négy kolostora volt, ezek közül az egyik az 1733-tól 1782-ig fennálló majki remeteség.

Miért éppen Majk?

1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a kamalduli remeteséget, melynek 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott. A szabadságharcot lezáró, 1711-es szatmári békét követően a Rákóczihoz hű, dunántúli nemesi családok adományaiból épült a némaságot fogadó kamalduli szerzetesrend majki remetesége a hallgatás szimbólumaként, mely az ellenállás egyik utolsó lehetősége volt a Rákóczi-szabadságharcot követően.

Az épületegyüttest a neves osztrák barokk építész, Franz Anton Pilgram tervezte.

fotó © NÖF

A cellaházakban egy-egy szerzetes élt, aki a naponta előírt kötelező imákat ugyan hangosan mondhatta el, de a nap többi részében tartózkodnia kellett a beszédtől. Egymással csak a szentmiséken és a fő ünnepeken, a közös étkezéskor találkozhattak. Beszélniük – az elöljárójuk engedélyével – évente két alkalommal, három-három napig lehetett.

A rend feloszlatása miatt 1784-re kiürült a remeteség, 1806-ban gróf Esterházy Károly vette meg a birtokot és a területet bérbe adta. A cellaházakban ekkor munkások laktak, az egyikben iskolát rendeztek be.

1810 nyarán egy villámcsapás következtében a Szent Jánosnak szentelt templom tetőszerkezete leégett. Részben az oroszlányi evangélikusok, részben Esterházy Károly csákvári kastélyának bővítéséhez szállíttatták el a köveket. A torony egyik oldalán, a sekrestye boltozatcsonkján még ma is látható freskótöredék. A II. világháborúban a kastély keleti mellékszárnya és a főszárny csatlakozó része leégett, ekkor pusztult el a családi levéltár anyaga, könyvritkaságok, újságok és több értékes bútordarab is. A háborút követően az épületegyüttes kórházként működött, majd az államosítás után középiskola és kollégium, majd munkásszálló költözött falai közé.

Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, 2001-től a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, 2012-től a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. kezelésében áll.

Jelenleg is zajlik a Majki Kamalduli Remeteség turisztikai célú fejlesztésének második üteme, melynek révén megszépül és új funkciókkal bővül az egyedülálló műemlék.

fotó © NÖF

Kapcsolódó

Az ősz aranyában tündöklő tatai Cseke-tó és az azt körbeölelő Angolpark

Tatát nem hiába nevezik az élő vizek városának, hiszen lépten-nyomon patakok, források, zsilipek, szökőkutak, tavak kísérik utunkat.