Különleges kirándulóhelyet rejt a Mecsek: a Mánfai-kőlyuk

A Mecsek erdeiben járva nemcsak kilátók, források és vízesések kerülhetnek az utunkba. Mánfa közelében, a Nagy-Mély-völgyben egy hatalmas sziklafal tövében nyílik a Mánfai-kőlyuk, amely már méretes bejáratával is felhívja magára a figyelmet. A körülbelül hat méter széles és 6,5 méter magas nyílás mögött a hegység egyik jelentős forrásbarlangja húzódik.

A Kőlyuk ismert járatainak összhossza 360 méter. A barlang mészkőben, tektonikus törésvonal mentén alakult ki, eredetileg pedig kétszintes forrásbarlang volt. Felső szintjének belső részén föld alatti patak haladt, a víz útját pedig szifonok és szűk járatok tagolták.

A barlang ma már csak részben őrzi egykori természetes állapotát. Bejárati szakaszát már a két világháború között is átalakították, később pedig Komló növekvő vízigénye miatt jelentős munkálatokat végeztek benne.

Az 1950-es évektől robbantásokkal tágították a járatokat, járdákat, betongátakat és támfalakat építettek, valamint egy 1500 köbméteres víztározót is kialakítottak. 1969-ben egy 56 méter hosszú tárót fúrtak, az 1970-es évektől pedig az orfűi Vízfő-forrás vizét is átvezették a rendszerbe. A kőlyuki vízkivétel az 1980-as évek végére megszűnt, az átalakítások nyomai azonban megmaradtak. A beavatkozások következtében a barlang természetes formakincsének jelentős része eltűnt.

Király lika néven is ismerték

A Kőlyukhoz történetek és mondák is kapcsolódnak. A barlangot egykor Király likaként is emlegették. A hozzá fűződő monda szerint egy török basa a Mátyás király palotájából elrabolt kincseket próbálta elrejteni egy barlangban, ahol egy lány és az apja bujkált. A történet szerint a basa megölte az apát, aki átkot mondott rá, majd vihar tört ki, a barlang pedig beomlott, maga alá temetve a basát, a lányt és a kincseket.

A barlangot már az 1840-es évek közepén említi írott forrás. A magas vízállás és a sok iszap eleinte akadályozta a bejutást, feltárása ezért csak később haladhatott előre. A kutatók az évtizedek során vízzel telt szifonokon és szűk járatokon keresztül jutottak egyre beljebb.

Denevéreknek is fontos menedék

A Mánfai-kőlyuk a denevérek számára is jelentős élőhely. A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2024 márciusában végzett felmérése során mintegy 175 fokozottan védett hosszúszárnyú denevért találtak a barlangban.

A fajnak korábban 400–500 példányos kolóniája élt itt, amely az 1980-as évekre eltűnt, főként a barlang víztározó célú kiépítése és kedvezőtlen lezárása miatt. A 2000-es évek végétől ismét megjelentek az első egyedek, napjainkra pedig a Kőlyuk fontos nászhellyé és téli-tavaszi átmeneti szálláshellyé vált számukra.

A barlangnyílás egész évben felkereshető

A Mánfai-kőlyuk fokozottan védett barlang, ezért a belseje nem járható be szabadon: látogatásához a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulása szükséges. A barlangnyílás és környéke ugyanakkor egész évben felkereshető, így a látványos bejáratot a barlangba való belépés nélkül is meg lehet nézni.

A Kőlyuk gyalogosan több irányból megközelíthető. A Kőlyuki Betérőtől a piros jelzést kell követni a Nagy-Mély-völgyben, majd a Cserkész-, más néven Eta-forrásnál a piros Ω jelzésre kell térni. Innen már csak néhány méter a barlang. Az út összesen körülbelül 1,6 kilométer, 66 méter szintemelkedéssel. Mánfa szélétől nagyjából 3,1 kilométeres gyaloglással érhető el.

A Kőlyuk önmagában is jó célpontja lehet egy rövidebb mecseki kirándulásnak, de a Nagy-Mély-völgy és a közeli Meleg-mányi-völgy útvonalaival hosszabb túrába is beilleszthető. Ősszel az erdő színei még látványosabbá teszik a környéket, a sziklafal alatt nyíló sötét barlangbejárat pedig egészen más arcát mutatja a Mecseknek, mint a hegység ismertebb kilátópontjai.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek

Ne maradj le a legjobb ajánlatokról!

Iratkozz fel hírlevelünkre, és értesülj elsőként az újdonságokról, akciókról és inspiráló úti tippekről!