A Görögkatolikus Múzeum különleges hangulatban mutatja be a görögkatolikus magyarság történeti és művészeti emlékeit, értékeit.

Nyíregyháza kulturális identitása a Nyírség központjaként a hagyományos alföldi értékek, a sokszínű népi kultúra és a dinamikusan fejlődő városi élet ötvözetéből formálódik. Akár a kultúra szerelmeseiként érkezünk, akár családi kirándulást tervezünk, érdemes ellátogatni a városba, amelynek belvárosa egy hangulatos sétával is könnyen felfedezhető. A Bessenyei tér és a Benczúr tér ölelésében található Nyíregyháza Kulturális Negyede, a város történelmi és művészeti központja, ahol a Móricz Zsigmond Színház, a Szindbád rendezvénytér, a Kállay Gyűjtemény és a Jósa András Múzeum is helyet kapott. Ezek az intézmények nemcsak látnivalók, hanem a helyi identitás meghatározó pillérei is.

Nyíregyháza kulturális és szellemi örökségéhez szorosan kapcsolódik vallási sokszínűsége is. Ezt a 18. századi evangélikus betelepülők barokk temploma, a neogótikus római katolikus társszékesegyház, valamint a jelentős görögkatolikus és zsidó közösség öröksége egyaránt formálta. A városképet ma is meghatározzák a különböző felekezetek templomai, miközben egyházi székhelyként a Nyíregyházi Egyházmegye központja is, amely a hitélet, az oktatás és a kultúra területén számos országos jelentőségű intézménynek ad otthont. Ezek közé tartozik a 2023-ban megnyílt Görögkatolikus Múzeum is, amely egyedülálló módon ötvözi a több évszázados egyházművészeti kincseket a 21. századi digitális technológiával, hogy a látogató ne csupán lássa, hanem át is élje a keleti kereszténység világát.

A Görögkatolikus Múzeum a belvárosi Kulturális Negyedben, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola közvetlen szomszédságában épült fel, modern és patinás épületek gyűrűjében. Az épületet Balázs Mihály Kossuth-díjas építész tervezte, így már önmagában is figyelemre méltó látványosság. Különleges hangulata méltó keretet ad a görögkatolikus magyarság történeti és művészeti emlékeinek bemutatásához. A múzeum látványvilágát a keleti egyházművészet gazdag öröksége, ikonok, liturgikus tárgyak és egyházi kincsek határozzák meg.

Az állandó kiállítás hat tematikus egységben vezeti végig a látogatót. Az első egység az egykor Kelet-Magyarországon álló, ma már elenyészett fatemplomokból megmentett, illetve késő barokk görögkatolikus templomokból származó, ma már nem használt ikonokat, ötvöstárgyakat és más liturgikus eszközöket mutat be. A gyűjtemény legkorábbi ikonja Makkoshotykáról származik: a 17. század közepén készült, ismeretlen ikonfestő munkája a Kárpátok vidékéről, amely Oszlopos Szent Simeon alakját ábrázolja, amint egy kehelyszerűen kiszélesedő oszlopfőből emelkedik ki.

A következő kiállítási blokk a húsvéti ünnepkör képi és tárgyi emlékeivel ismertet meg. A görögkatolikus egyház máig megőrizte azt a bizánci hagyományt, hogy a halott Krisztust ábrázoló festett síri leplet nagypénteken a szentsírra terítik, majd húsvétkor a templom oltárán helyezik el, ahol az a mennybemenetel ünnepéig marad. A gyűjtemény több ilyen, 19. századból származó síri leplet, úgynevezett plascsenyicát őriz.

A harmadik tematikus egység központi gondolata az Eucharisztia, vagyis a hálaadás, a Szent Liturgia csúcspontja. Itt az oltárhoz kapcsolódó liturgikus tárgyak láthatók: díszes kelyhek, füstölők, evangéliumos könyvek és a szertartások rituális rendjét idéző eszközök.

Az ikonosztáz témakörét a negyedik tematikus egység dolgozza fel az első emeleten. Ennek középpontjában a görögkatolikus templomok egyik legjellegzetesebb liturgikus építménye, a templomhajó és a szentély határán álló ikonosztáz áll. A teremben felépített, teljesen rekonstruált, 18. század végi rokokó magyarkomjáti ikonosztáz képi programjával és az egyes ikonsorok jelentésével interaktív képernyők segítségével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A templomban zajló Szent Liturgia sajátos légkörét hanginstalláció idézi meg, míg az audiovizuális eszközökkel kiegészített két kántorállvány a bizánci liturgikus zene dallamvilágába enged betekintést.

A kiállítás következő egysége az „időalagút”, amely nevéhez hűen vizuálisan és tartalmilag is végigvezeti a látogatót az egyház történetének legfontosabb állomásain. Az út az 1646-os ungvári uniótól indul, érinti a hajdúdorogi egyházmegye megalapítását, és egészen a modern korig vezet.

A múzeum gyűjteményében az ikonosztáz-faragványok, ötvösművészeti tárgyak, egyházi könyvnyomtatványok, liturgikus öltözetek, templomi zászlók és más egyházművészeti emlékek mellett levéltári anyagok és papi hagyatékok is megtalálhatók. Az épület második és harmadik emeletén ezekből a hagyatékokból látható válogatás.

A Görögkatolikus Múzeum múzeumpedagógiai kínálata kifejezetten az élményalapú tanulásra épül. A látogatók elindulhatnak a „Szentek nyomába”, és utánajárhatnak annak, hogy az Árpád-házi szentek hogyan és miért gyógyítottak. Játékos verseny keretében a görögkatolikus művészet legszebb virágait is összegyűjthetik, de az „Ablaklesen” foglalkozás is izgalmas, ahol számok, betűk és képrészletek vezetnek el a megfejtéshez. A kihívásokat és nyomozós játékokat kedvelőknek a „Pixel Hunt” kínál élményt, de a múzeum szabadulószobája is újabb próbatétel elé állítja a résztvevőket. A sikeres szabadulás után pedig a sejtelmes Árnyékkereső játékban, a félhomályba burkolózó kiállítótérben bolyongva fedezhetők fel a műtárgyak. A jutalom egyik esetben sem marad el.

Kik a görögkatolikusok?
A görögkatolikusok bizánci szertartású keresztények, akik teljes egységben élnek a katolikus egyházzal. A mai görögkatolikus egyház létrejötte az 1646-os ungvári unióhoz köthető, ezt követően pedig 1721-től kezdődően alakultak meg a püspökségek: a történelmi Magyarországon először Gyulafehérváron, Munkácson, Nagyváradon és Eperjesen. A Hajdúdorogi Egyházmegye Ferenc József király idején jött létre, előbb debreceni, majd nyíregyházi székhellyel. A nyíregyházi püspökség intézményei Dudás Miklós püspöksége idején kezdtek kiépülni, ekkor tették le a mai hittudományi főiskola alapjait is. A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye jelenlegi megyéspüspöke Szocska A. Ábel OSBM, akit Ferenc pápa 2018. április 7-én nevezett ki a tisztségre.

Nyíregyháza görögkatolikus központként több olyan intézményt is kínál, amelyek a Görögkatolikus Múzeum mellett szintén nyitva állnak a látogatók előtt, és bepillantást engednek a bizánci rítus világába.

Legfontosabb látogatható helyszínek:
Szent Miklós Görögkatolikus Székesegyház: az egyházmegye főtemploma, ahol belépve megcsodálható a hatalmas ikonosztáz és a különleges falfestmények. A templom a hitélet központja, de a szertartásokon kívül is látogatható, és gyakran ad otthont koncerteknek is.
Püspöki Székház: bár elsősorban hivatali épület, eklektikus stílusa és a benne található levéltár miatt a kutatók és az előre bejelentkezett csoportok számára is érdekes célpont lehet. Itt működik az egyházmegye igazgatási központja.
Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Könyvtára: a teológiai és egyháztörténeti kutatások iránt érdeklődők számára lehet értékes helyszín, hiszen a keleti kereszténység szakirodalmából egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik.
Közeli kiemelt helyszín a Máriapócsi kegytemplom, Nemzeti Kegyhely: Nyíregyházától mindössze 30 kilométerre található, és az egyházmegye, sőt az egész ország egyik legjelentősebb görögkatolikus zarándokhelye a könnyező kegyképpel, a bazilikával és a zarándokházakkal.

Nyitva tartás:

Keddtől szombatig: 10:00–17:00
Vasárnap és hétfő: zárva