A Városi Képtár és Kónya-emlékszoba Sarkad kulturális szentélye, amely a híres művészeinek emlékét őrzi.

Sarkad város Békés vármegye északkeleti részén a legdélebbi hajdúváros, amely folyamatosan fejlődik és szépül. A város alatt kanyarog a Fekete-Körös, hazánk legtisztább vízű folyója, a település közepén pedig a város ékszerdoboza, a festői szépségű Éden tavak és környezete nyújt kellemes időtöltést. A csodálatos természeti környezet mellett Sarkad épített öröksége is figyelemre méltó, mely méltán lehet büszke a világon egyedülálló, a 19. században épült kilenctornyú református templomára, képtárára és az Almásy-kúriára.

A város célul tűzte ki a minőségi kultúrához való hozzáférés elősegítését, melyhez nagymértékben hozzájárult Dr. Kesztyűs Ferenc grafikus, festőművész, a Sarkadi Városi Képtár megalapítója, aki büszke sarkadi gyökereire, a természeti és kulturális értékekben dúskáló gazdag vidékre.

A Városi Képtár és Kónya-emlékszoba 1997-ben nyitotta meg kapuit, és a sarkadi művészek emlékét hivatott őrizni. A képtár törzsanyagának jelentős részét dr. Kesztyűs Ferenc festő- és grafikusművész adománya alkotja. A gyűjteményben nemcsak saját alkotásai kaptak helyet, hanem művésztársainak festményei, szobrai, domborművei is. Emellett Kesztyűs Tibor tűzzománc kerámiái is megtalálhatók a tárlatban.

Ki is valójában Kesztyűs Ferenc?
A Budapesten élő és alkotó művész 1932-ben született Sarkadon. Sokoldalú művész, aki nemcsak festő- és grafikusművészként vált ismertté, hanem a világ képzőművészetét forradalmasító tűzzománc-kerámia technika egyik úttörője is. Dr. Nagy József kémikus professzorral közösen megalkotta a szilikon művészfestéket.

Háromszoros nemzetközi ezüstérmes képzőművész, tanár, újságíró és jogász. 1960-ban nemzetközi magán- és műhelyiskolát alapított, ahol évtizedeken át oktatta a hazai és külföldi művésznövendékeket.

Munkái számos hazai és nemzetközi kiállításon szerepeltek, alkotásai több országban is megtalálhatók. Dolgozott díszítő- és freskófestőként, aranyozóként is – többek között a Parlamentben, az Operaházban, az Operettszínházban, a Moulin Rouge-ban, valamint a 100 éves budapesti Örökimádás-templomban.

A Független Magyar Szalon alapító tagja és 1999-ig elnöke, valamint a Bagatell Art csoport tagja. Grafikusként is aktív: több folyóirat számára készített karikatúrákat és illusztrációkat, emellett könyvborítókat tervez, kiadók számára illusztrál.

Sokoldalú, gazdag életműve és számtalan díja jól tükrözi több ezres nagyságrendű alkotásainak jelentőségét.

A Kónya Sándor Emlékszoba – mint állandó kiállítás – őrzi Sarkad szülöttének, díszpolgárának, a világhírű tenorista pályájának fontos relikviáit. Az egyedülálló gyűjtemény a művész életútját mutatja be: fellépő ruhái, kottái, valamint személyes tárgyai is megtekinthetők a tárlaton.

Kónya Sándor a Zeneakadémián dr. Székelyhidy Ferenc növendéke volt, azonban tanulmányait a második világháború miatt meg kellett szakítania. Később Detmoldban, Rómában és Milánóban folytatta és tökéletesítette tudását. A nagy áttörés 1958-ban Bayreuthban következett be, és utána indult el nemzetközi pályafutása.

Fellépett Párizsban, Milánóban, San Franciscóban, és 1961-től kezdődően 13 éven át összesen 287 alkalommal énekelt a New York-i Metropolitan Operában. 1963-tól rendszeresen fellépett a londoni Covent Gardenben is, pályája során Dél-Amerikától Japánig bejárta a világot. Az 1960-as évek közepétől Budapestre is egyre gyakrabban visszatért.

1996-ban szülővárosa, Sarkad díszpolgári címmel tüntette ki, hálából pedig pályafutásának több fontos relikviáját adományozta a városnak. Az 1980-as években a spanyolországi Ibiza szigetén telepedett le, ahol megalapította a Pro Arte operaművészeti alapítványt. 2002. május 20-án hunyt el a szigeten.

Sarkad egyéb látnivalói
Sarkad, a Békés vármegyei kisváros gazdag kulturális örökséggel és számos érdekes látnivalóval várja az érdeklődőket. A település egyik különleges intézménye a Sarkadi Székely Múzeum, ahol a látogatók betekintést nyerhetnek a székely népi kultúra világába. Érdemes felkeresni a Márki Sándor Helytörténeti Múzeumot is, ahol régészeti kiállítás mutatja be a népvándorlás korának, a honfoglalásnak és a török korszaknak a tárgyi emlékeit.

A természet szerelmeseinek

Sarkad környéke ideális úti cél a természetkedvelők, túrázók és kerékpárosok számára, valamint mindazoknak, akik szívesen töltik idejüket a szabadban. A „Fekete-Körös Múzeum” nem egy hagyományos értelemben vett múzeum, hanem egy különleges tájegység megnevezése: a Fekete-Körös völgyének gazdag természeti és kulturális örökségét tárja a látogatók elé. A várost övező területeken több természetvédelmi körzet is található, amelyek gyalogosan, kerékpárral, lóháton, szekéren, vagy akár vízi úton is felfedezhetők. Ezek a túraútvonalak igazi élményt nyújtanak a csendes vidéki táj és a Körösök varázslatos világa iránt érdeklődőknek.

A helyi gasztronómia is különleges élményeket kínál a látogatóknak. A sarkadi hagyományos kiflit feltétlen meg kell kóstolni, amelyet édes és sós változatban készítenek. Az édes verziót általában lekvárral vagy mákkal töltik, míg a sós változat túróval vagy sajttal ízesítve népszerű a helyiek és a látogatók körében egyaránt. A palóc leves eredetileg a palóc tájegységhez kapcsolódik, de a Békés vármegyei konyhában is gyakran feltűnik, amely tartalmas állagával mindenki kedvence lehet. A sarkadi pecsenye egy hagyományos, szaftos magyar étel, amelyet sertéshús és friss gomba hozzáadásával sütőben vagy grillen készítenek. A helyi specialitások megkóstolása nemcsak az ízek felfedezését jelenti, hanem a sarkadi kultúra és hagyományok megismerését is.

Nyitva tartás: Hétfő-péntek: 8.00 – 16.00

fotó: Varga Péter