Bordűr Szőnyegmúzeum, Békésszentandrás
Békésszentandrás, Bordűr Wellness Hotel Superior és Szőnyegmúzeum, Szent András utca, Magyarország
A világhírű, Békés vármegyei szőnyegszövést a Bordűr Szőnyegmúzeum ultramodern, interaktív kiállítása mutatja be.
Békésszentandrás a Holt-Körös mentén, olyan hazai csodahelyek sorába tartozik, amelyek valóságos vízi paradicsommal ajándékozzák meg az idelátogatót. A fürdéssel, csónakázással történő kikapcsolódás kiegészíthető egy kis kirándulással, színes programokkal és a környék látnivalóinak felfedezésével. A Békés vármegye zöld foltjaként emlegetett település gyönyörű természeti környezete mellett gazdag történelmi múltjára is méltán büszke lehet. Kihagyhatatlan látnivaló a Kálvária téren álló Jubileumi Emlékház épülete, ahol a több mint negyven tűzzománc képen a település történelme, jellegzetes épületei, hagyományai és népszokásai tekinthetők meg. Érdemes betérni a romos állapotában is gyönyörű Hunyadi-kastélyba is, ahol az ódon falak között a történelem szinte tapinthatóvá válik, de Békésszentandráson található Magyarország egyik legrégebbi szőnyegszövő műhelye is, ahonnan csodák kerülnek ki.
A Bordűr Szőnyegmúzeum bemutatja azt a helyet, a varázskastélyt, ahol egykor a világhírű békésszentandrási szőnyegszövés zajlott. Bár a kastélyban már megszűnt szőnyegkészítés, a látogatók ma bepillantást nyerhetnek Magyarország egyik legrégebbi szőnyegszövő műhelyének titkaiba, melynek termékei a világ minden táján ismertek és elismertek. A szőnyegszövést a településen 1918 óta folytatják, és napjainkig a népi iparművészet kiemelkedő termékei között tartják számon. Csomóznak itt a helybeli szőnyegszövők gyapjúszőnyegeket, többségében iparművész által tervezetteket, de nem elhanyagolható arányban tradicionális minták alapján is.
De hogyan lesz a gyapjúból szőnyeg?
A múzeum az évszázados ereklyék mellett több lépésben mutatja be a szőnyegszövés rejtelmeit. A tárlatvezetés egy 3 dimenziós kis moziban indul, ahol 9 perc alatt rövid betekintést kapunk a nemzetközileg elismert szőnyegszövés múltjába. Ezután tallózhatunk a különböző szőnyegminták között, az okosfalon kiválaszthatjuk a motívumokat, az okosasztalon kikeverhetjük a nekünk tetsző színeket. A múzeum több lépésben vezeti végig a látogatót azon a folyamaton, hogyan lesz a gyapjúból szőnyeg: bemutatja a szőnyegszövő gépeket, és azt is megtudhatjuk, hogy a legmívesebb szőnyegek négyzetméterét akár egymillió csomó is alkothatja.
A szőnyegszövés technikája igen ősi, és messzi múltra tekint vissza. A szőnyegek attól függően, hogy milyen technikával készülnek, két nagy kategóriába sorolhatók. Az egyik nagy családba a szövött technikával készült szőttesek, más néven kelimek, a másik nagy családba pedig a csomózott szőnyegek tartoznak.
Gyakorlatilag két különböző szövőszék létezik: egy függőleges és egy vízszintes. A munka a kelim szegély szövésével kezdődik, ami kb. 3-4 cm-t jelent a sor alján. Aztán elkezdik csomózni az első sort. A felvetőszál, amely a szék jobb és bal oldalán található, szabadon marad. Ezeket később az oldalsó szélekhez rögzítik varrással. Finomabb szőnyegek esetében a motívumokat, mintákat és a színeket először papíron megtervezik, aztán csomóról csomóra kivitelezik.
Régmúlt
A békésszentandrási szőnyegkészítés története az első világháború után indult, amikor Farkas János és felesége, Strassner Vilma Erdélyből, Székelyudvarhelyről a faluba költözött. Farkas János a település jegyzője lett, felesége pedig a környéken lakó fiatal lányok oktatásával foglalkozott, megtanította őket a szőnyegszövés technikáira, és a szabályos csomózásra. Az 1920-as évekbe negyven szövőszékkel dolgoztak, majd felépítették a szőnyeggyárat, utána már helyben készültek és készülnek a szőnyegek. Az itt készült szőnyegek mindmáig megtalálhatóak például a Magyar Állami Operaház és az Országház termeiben, vagy épp a Windsori kastély kápolnájában.
Békésszentandrást mindenkinek legalább egyszer fel kell keresni, ahol pihenhet, aktívan kikapcsolódhat a Holt-Körös partján, akár napfelkeltében, vagy napnyugtában, és közben megismerkedhet a békésszentandrási ízekkel, mint az orja leves házi csiga tésztával, vagy a lakodalmi pereccel, a rostélyos kaláccsal, illetve a népi eledelnek számító öreg tarhonyával.
Nyitva tartás: minden nap 10:00-18:00 óra között.