Körösladányi Wenckheim kápolna és kripta
Körösladányi Wenckheim kápolna és kripta
A körösladányi Wenckheim kápolna és kripta a családtagok és báró Wenckheim Béla nyughelye.
Körösladány a Nagy-Sárrét déli szélén terül el, amelyen keresztülfolyik a Sebes-Körös, majd a Hármas-Körösbe torkollik, és úgy folytatja útját a Tisza felé. A Körösök tiszta vize, páratlan szépségű holtágai, az érintetlen természet varázslatos világa ideális vízi túrákhoz, de kiváló program lehet kerékpáros és gyalogos túrák alkalmával felfedezni Körösladány és a térség építészeti, történeti látnivalóit is. Bár az idők során az értékek is változnak, vannak olyan örökérvényű példák előttünk, amelyek generációkon keresztül élnek – ilyen a Nadányiak öröksége, a Harruckern család, és a türingiai származású Wenckheim família, amely idővel az ország egyik legvagyonosabb arisztokrata családjává vált. A Wenckheimek hazánk számos vidékén éltek és gazdálkodtak, s közben káprázatos épített örökséget hagytak maguk után.
A báró Harruckern család férfiági kihalása után, 1798-ban Körösladányt és tágabb környékét a Wenckheim család bárói ága örökölte. A bárói és grófi rangra emelt Wenckheimek gazdasági és kulturális szempontból is meghatározó alakjai voltak a régiónak. A fáspusztai vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla építtette, aki a kiegyezés utáni Magyarország miniszterelnöke volt. A kastély Ybl Miklós tervei szerint készült, ma magántulajdonban van, de körülötte még fellelhetők az egykori angolkert maradványai és a több mint százéves fák.
A Wenckheim család sírboltja és kápolnája 1826-ra készült el gróf Wenckheim Béla megbízásából, id. Czigler Antal tervei alapján, klasszicista stílusban. A város központjától két kilométerre, a dévaványai úttól jobbra álló, kör alaprajzú, négyoszlopos épület portikusza fölött a Wenckheim és az Orczy család bárói kettőscímere látható. A kápolnában mellszobrok és fali domborművek, a sírkamrában pedig tizenkilenc koporsó található, amelyek a családtagok nyughelyéül szolgálnak. Báró Wenckheim Béla 1879-ben hunyt el, végakarata szerint ebben a körösladányi családi kriptában helyezték örök nyugalomra.
A kriptakápolna ma a magyar történelem virtuális nemzeti csarnokának része, a Nemzeti Sírkertként nyilvántartott emlékhelyet 2015-ben felújították, és Kiss-Rigó László szeged–csanádi püspök áldotta meg.
A Wenckheimek eredete
Mária Terézia 1748-ban lovagi címet adományozott a sokáig Wenck-ként jegyzett család egyik tagjának, Wenck Kereszt Jánosnak, aki ekkor felvette a Wenckheim nevet. Fia, Wenckheim József Ágoston, Harruckern Cecíliával kötött házassága révén hatalmas birtokra tett szert Békésben. A család így vált a vármegye egyik legmeghatározóbb szereplőjévé csaknem két évszázadon át.
A grófi família egyik legjelentősebb alakja József Ágoston unokája, III. gróf Wenckheim József Antal volt, aki Ókígyóson létesített majorságából irányította hatvanezer holdas, virágzó birtokát. Az ő nevéhez köthető Újkígyós megalapítása. Bőkezű mecénásként jelentős összegekkel támogatta a jótékonysági intézményeket, és róla mintázta Jókai Mór a magyar nábob című regényének főszereplőjét. A grófnak csak harmadik házasságából, 67 évesen született gyermeke: Wenckheim Krisztina grófnő, aki 1872-ben feleségül ment unokatestvéréhez, gróf Wenckheim Frigyeshez. Ők építtették fel a szabadkígyósi kastélyt, ekkor élte fénykorát a már százezer holdas Wenckheim-birtok. Építészeti örökségük korszakalkotó: a vármegye szinte minden részén találkozhatunk a Wenckheimek nyomával.
Wenckheimek ma
Békés vármegyében ma is sokat tesznek a Wenckheim-örökség megőrzéséért. A fáspusztai kastély adott otthont 2023-ban A Wenckheimek című film forgatásának, amelynek rendezője Major Gyula, producere Gyurkó Dániel. A film még készül, a család életét járja körül – a bemutatót sokan várják.
Bauer Barbara író is foglalkozott a Wenckheim család történetével és szellemi örökségével. Két év kutatómunka után írta meg A leggazdagabb árva és Egy estély a kastélyban – Történetek és receptek a leggazdagabb árva otthonából című könyveit. A kötetek magával ragadó módon mutatják be a nemesi uradalmak hétköznapjait és ünnepeit.
A körösladányi háborítatlan folyópart és a magyaros vendégszeretet várja az ideérkezőket, ahonnan könnyen megközelíthetők a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely kincsei, a dévaványai túzokrezervátum és az ecsegfalvi puszták, amelyek kiváló kirándulási lehetőséget nyújtanak.