2027. február 4–9. között rendezik meg a mohácsi busójárást, Magyarország egyik legismertebb télűző farsangi ünnepét.

A hatnapos rendezvénysorozaton több száz busó és maskarás, hagyományőrző bemutatók, néptáncelőadások, kézműves programok és látványos felvonulások várják a látogatókat. A farsangi forgatag csúcspontja a vasárnapi busófelvonulás és máglyagyújtás lesz, a telet pedig húshagyókedden jelképes koporsóégetéssel búcsúztatják.

A Duna-parti Mohácson évszázadok óta őrzik a sokácok farsangi hagyományát, amely 2009-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. A busójárás időpontja a húsvéthoz igazodó farsangi időszakhoz kapcsolódik, és minden évben a hamvazószerdát megelőző napokban rendezik meg.

A busók jellegzetes, kifordított bundájukban, fából faragott, ijesztő álarcaikban és zajkeltő eszközeikkel járják a város utcáit. A kolompok, kereplők és kürtök hangja, valamint a táncos mulatságok a tél elűzését és a tavasz közeledtét jelképezik.

A mohácsi busójárás eredete és hagyományai
A busójáráshoz egy ismert monda is kapcsolódik, amely szerint a török uralom idején a Mohács-sziget mocsaraiba menekült sokácok ijesztő álarcokat öltöttek, majd az éj leple alatt csónakokkal átkeltek a Dunán, és hangos zajkeltéssel elűzték a várost megszálló törököket.

A történetnek azonban nincs igazolt történelmi alapja. Mohács 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, a sokácok jelentősebb betelepülése pedig csak ezt követően, a 17. század végén kezdődött. A népszokás feltehetően balkáni eredetű, amelyet a sokácok korábbi hazájukból hoztak magukkal, majd Mohácson tovább formáltak. A busójárásról a 18. század végéről maradtak fenn az első írásos adatok.

A hagyomány az évszázadok során folyamatosan alakult, mára pedig a város egyik legjelentősebb kulturális és turisztikai eseményévé vált.

Busófelvonulás, néptánc és hagyományőrző programok
A hatnapos rendezvénysorozat középpontjában a sokác hagyományok bemutatása áll. A látogatók megismerkedhetnek a busóálarc-faragás mesterségével, részt vehetnek kézműves foglalkozásokon és műhelylátogatásokon, valamint megkóstolhatják a térség jellegzetes ételeit.

A farsangi forgatagot néptánccsoportok bemutatói, zenés programok, látványfőzések és különféle hagyományőrző események színesítik.

A busójárás leglátványosabb eseménye hagyományosan a farsangvasárnapi felvonulás. A busócsoportok a Kóló téren gyülekeznek, ahol a Dunán csónakokkal átkelő busók is csatlakoznak hozzájuk. A különböző csoportok – köztük az ágyús, ördögkerekes, szekeres és kürtös busók – innen indulnak a város főtere felé.

A menetet kolompok, kereplők, kürtök és a hagyományos busóágyú döreje kíséri. A főtérre érkező maskarások között megkezdődik a szabad farsangolás, amelynek során a busók és a látogatók együtt ünnepelnek.

A vasárnapi program egyik kiemelt eseménye az esti máglyagyújtás, amikor a résztvevők a hatalmas tűz körül táncolva búcsúztatják a telet.

Húshagyókedden koporsóégetéssel zárul a busójárás
A mohácsi farsang hagyományosan húshagyókedden ér véget. Ekkor a busók ismét ellepik a belvárost, majd a főtéren meggyújtott máglyán elégetik a telet jelképező koporsót.

A látványos szertartás a hideg évszak jelképes eltemetését és a tavasz köszöntését fejezi ki, egyben lezárja a hatnapos farsangi ünnepséget.

Fesztiválokra, koncertekre, sport eseményekre, fürdőkbe, kulturális és művészeti programokra jegyek a JEGYVASARLAS.HU oldalon kaphatók.