Családi
2026. július 11.
Családi Vesszős Fesztivál 2026 Rábapaty
Hagyományteremtő, közösségépítő céllal, az első szegedi paprikamárkára emlékezve hívták életre a Röszkei Rózsapaprika Napot.
A Dél-Alföldön minden bizonnyal a ferences szerzetesek voltak az elsők, akik fűszerpaprikát ültettek ezen a vidéken, először dísznövényként, majd később gyógyításra is használták. A paprikás pálinkával külsőleg rovarcsípéseket kezeltek, elfogyasztva pedig „a háromnapos hideglelés”, a malária gyógyítására volt kiváló.
A tengeren túlról a Balkánon keresztül érkezett fűszerpaprikát a 18. század második felében kezdték el nagyobb területeken termeszteni a Kárpát-medencében, a 19. század elején pedig a Szeged környéki tanyákon is megjelent, majd a térség egyik meghatározó kultúrnövényévé vált.
Pálfy János 1874-ben jegyeztetett be szabadalmat „olyan paprika kikészítő őrlő és finomító gépre, amellyel a legszebb színű és legkitűnőbb minőségű paprikaárut lehet előállítani”. A sikerhez valószínűleg nemcsak a gép, hanem a termések gondos, kézi hasítása is hozzájárult, így lett az őrlemény kevésbé csípős. A paprikaőrlemény élénkpiros színét az egyik megfigyelő nyíló rózsához hasonlította, innen a neve: rózsapaprika, melyet márkanévként használt a család.
A következő években sikerrel mutatták be a Pálfy-féle rózsapaprikát hazai és nemzetközi kiállításokon, még Kossuth Lajos olaszországi konyhájára is küldtek belőle. A Pálfy-féle eljárást és a rózsapaprika nevet az 1890-es években sorra másolták az új paprika-feldolgozók: a szabadalom lejárt, az alsóvárosi kikészítők szabadon használhatták fel az eljárást műhelyeikben.
A rendezvényre a belépés ingyenes.
Fesztiválokra, koncertekre, sport eseményekre, fürdőkbe, kulturális és művészeti programokra jegyek a JEGYVASARLAS.HU oldalon kaphatók.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!