Siklósi vár
Siklós, Vajda János tér 8, 7800 Magyarország
A Siklósi vár egyike a legépebb és legegységesebb történelmi emlékünknek, falain a magyar építészettörténet szinte minden korszaka rajta hagyta stílusjegyét.
A várat először egy 1294-es oklevélben említik, amikor a Kán nemzetségbeli Suklosiak a birtokosai. 1387-ben Zsigmond király a várat elkobozza és a Garai-család nádori ágának adományozza. A Garaiak egy évszázadon át birtokolták, fejlesztették a várat gótikus stílusban.
1482-ben a vár újra királyi birtok lett, Mátyás király pedig fiának, Corvin Jánosnak adta. 1507-ben Perényi Imre ostrommal foglalja el a várat. A Perényiek átrendezték, és a reneszánsz szellemében átépítették a várpalotát. Perényi Imre és második felesége Kanizsai Dorottya életük nagy részét a várban töltik, de az 1526-os Mohácsi csata után Dorottya elhagyja Siklóst, először Németújvárra majd Sárvárra költözik, a nádor fia pedig Sárospatakra.
Siklós várát Szulejmán szultán serege 1543-ban foglalja el és majd 150 éven át jelentős katonai támaszpontként használja. Siklós visszafoglalása után gróf Caprara Eneas császári generális kapja meg, aki hozzákezd a ma is álló hatalmas várkastély kiépítéséhez, de halálával félbe marad a munka. A kastély befejezése már a Batthyány család nevéhez fűződik a 18. században. 1873-ban Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolja meg a várat és ők az utolsó birtokosai.
1929-ben műemlékké nyilvánították, 1944-ben a Honvédkincstár vásárolta meg és átalakítani kívánta. A megbontott és a világháború során erősen megrongálódott várnak 1955-ig nem volt gazdája. Baranya megye Tanácsa saját kezelésbe vette és helyreállította. A vár az állam tulajdona.
Felújítása 1956-ban kezdődött: múzeumot, szállodát, éttermet létesítettek benne. 2009 és 2011 között teljesen felújították, kialakítottak egy látogatóközpontot is, 2013-ban a vár felújításának egy újabb ütemét kezdték és fejezték be.
