A Református Újtemplom nemcsak egy történelmi épület, hanem egy alkalmas hely arra, hogy az erő, a szeretet és a józanság lelkét megtaláljuk.

Pápa hazánk egyik gyönyörű történelmi városa, felújított, régi polgárházaival, kávézókkal és múzeumokkal őrzi a régmúlt emlékeit. Pápát soktornyú városnak is nevezik, mert a messziről jött utazó elsőként a város tornyait pillantja meg, amelyekből jó sok van. A település híres az Esterházy-kastélyról és jellegzetes barokk építészetéről, modern termálfürdőjéről és számtalan templomáról, ahol számos egyházi örökségi helyszín található, melyeket érdemes megtekinteni.

A Református Újtemplom, a templomok közül a legszembetűnőbb, hazánk egyik legnagyobb kálvinista temploma, mely Pápán, a  Március 15. téren, az 1531-ben alapított Pápai Református Kollégium mellett található. Az impozáns templomépület oszlopos főbejárata felett Kálvin jelmondata, Szívemet hozzád emelem, alatta az égő szív motívuma, szintén Kálvin jelképe látható. Az előcsarnok teteje csipkés párkánnyal zárul, két oldalán egy-egy kőváza jelenik meg. Az épület tömegéből kiemelkedő tornyok második emeletén vannak elhelyezve a harangok.

Maga a templombelső is rendkívül változatos, megkapó szépségű, falai mindenütt fehérek, a boltozat íveit mindössze egy kevés klasszicista díszítés teszi mozgalmasabbá. A bejárat felöli kétemeletes karzat felső szintjén hangversenyorgona található. A tágas, gondosan faragott padok 1250 fő elhelyezését biztosítják. A bejárattal átellenben álló, díszes szószék és az alatta kétoldalt levő Mózes-szék az előttük lévő úrasztalával együtt 1937-ben készült Hittner József műhelyében. Az úrasztal előtt szép faragású, ókeresztény motívumokkal ellátott keresztelő medence áll, mely Percz János munkája. A templomnak négy harangja van, és közülük a legnagyobb az északiban, a többi három a déli toronyban helyezkedik el.

A templom előtti téren áll a két híres pápai diák, Petőfi Sándor és Jókai Mór fiatalkori szobra, közöttük az 1848-49-es szabadságharc Pápa mellett vívott csatájának, az ihászi ütközetnek az emlékműve. A templom mögött balra pedig az első pápai reformátorok, Sztárai Mihály és Huszár Gál emlékműve látható.

A Református Ótemplom, Pápán azon a helyen áll, ahol 1718-1752 között egy fészer szolgált az istentisztelet helyéül. II. József türelmi rendelete alapján a protestánsok Pápára is visszatértek, és 1783-84-ben felépítették templomukat. A törvény értelmében a protestáns épületek bejárata nem nyílhatott közvetlenül az utcára, és nem lehetett sem tornyuk, sem harangjuk. A reformáció emlékévében felújított ótemplom szakrális térként is funkcionál, mely helyet ad a Pannonia Reformata Múzeum, egyedi kiállításainak, mely évszázados múltjával különleges élményt nyújt.

A Református Kollégium évszázadokig a magyarországi reformáció egyik szellemi központja volt Pápán, 1531 óta. Az iskola kezdetben a lutheri elveket képviselte, a 16. század végére vált kálvinista teológiai műhellyé. A kollégium működését a Habsburg-kormányzat ellenreformációs törekvései bénították meg. 1752-ben a református egyházat száműzték Pápáról, és a következő harminc évben a kollégium a közeli Adásztevelen folytatta működését. 1990-ben a református egyház több lépésben visszakapta az iskolaépületet, és újraalapította a Református gimnáziumot, majd 1994-re került vissza a teljes épület a Református Kollégium tulajdonába és 1998-ban a teológia is újraindult. Fenntartója a Dunántúli Református Egyházkerület.

Sok neves személy mellett „pápai diákként” itt tanult Petőfi Sándor, Jókai Mór, Eötvös Károly, valamint Csoóri Sándor és Nagy László költők, Lőrincze Lajos nyelvész.

Amit nem ad sem népszerűség, sem drága kütyük: az a lelki otthon! – hogy „Fontos átadni azt a tudás a fiataloknak, hogy tartoznak valahova, ahol ők számítanak és számítanak rájuk! – véli Dobai Zoltán lelkipásztor.

Nyitvatartás: A templom keddtől péntekig 9.00-12.00, vasárnap 9.30-10.00 és 11.00-11.30 között látogatható.
Vasárnapi istentiszteletet 10 órakor tartanak.