Szerecsen Patika Kiállítás Pécs
Pécs, Szerecsen Patika, Apáca utca, Magyarország
A Szerecsen Patika csodálatos berendezése között gyógyszerészet- és orvoslástörténeti kiállítás tekinthető meg.
Pécsett, a kultúra városában járva megérinti az utazót a kétezer éves város szellemisége. A történelmi hagyaték nemcsak az itt élők, hanem a világ figyelmére is méltó. Kulturális öröksége meghatározó, melynek különleges elemei, a Pécs belvárosában található számos műemléki épület, mint például az UNESCO által világörökségként besorolt ókeresztény sírkamrák, a Dóm tér a Pécsi Székesegyházzal a város szakrális középpontja. A Gázi Kászim pasa Dzsámija a belváros szívében a Széchenyi téren található, de a teret körbeölelő barokk épületek önmagukban is nagy vonzerőt jelentenek az ide látogató turisták számára. A Széchenyi tér főbb látványosságai még a Városháza, a Nádor Szálló, a Zsolnay-kút, az Irgalmasrendi templom, a Szentháromság-szobor, Hunyadi János bronz lovasszobra és a Megyeháza, melynek homlokzati díszítőelemei a pécsi Zsolnay Vilmos porcelángyárában készültek.
A Megyeháza mögött található az Apáca utca, melynek Jókai tér felőli saroképületének földszintjén ékeskedik a város egyik látványos nevezetessége a Szerecsen patika, amely nevét szerecseneket ábrázoló faszobrairól kapta. A szerecsen vagy másképpen szaracén az Árpád-kori Magyarországon a latin szövegekben az iszlám híveinek a neve. A régi arabok gyógyító eljárásai és iskolái igen híresek voltak, 756-ban Bagdadban nyílt meg az első gyógyszertár. A VIII. században élt ott az „alkémia atyja”, Greber. Ott íródott az első gyógyszerészeti ismereteket tartalmazó Antidotarium és ebben a világban született Avicenna (szül. 980.), az „orvosok orvosa”.
Pécsett az első nyilvános patikát 1697-ben Seitz Nepomuk János alapította Szerecsen néven (ad Aethiopem zum Mohren). A Szerecsen patika tulajdonosai voltak: 1818-tól Hölbling Ignác, 1848-tól Hölbling József, majd a Sipőcz család tulajdonába került, majd vezetői váltások történtek a családon belül, de a „Sipőcz-patika” megnevezése fennmaradt, majd 1950-ben államosították.
A Szerecsen Patika kiállítóterében a gyógyszerészet- és orvoslástörténeti kiállítás között sétálva különleges, megmunkálású gyógyszerkiadó üvegcsék, fából, fémből és kerámiából készült patikaedények, régi gyógyászati eszközök és gyógyír receptek egyaránt megtekinthetők. További kuriózumként említhetők a mérlegek, amelyek még a régi mértékegységeket (font, lat stb.) veszik alapul, vagy a kézi tekerésű tablettázógép, amely gyönyörű, formázott tabletták készítésére alkalmas.
Az egykor patikaként működő belső tér szépen faragott tölgyfa bútorzata a pécsi Hoffmann Károly műhelyében, míg a különleges bútorzat sokszínű, virágmintás kerámia betétjei pedig a Zsolnay-gyárban készültek. A XIX. század végén készült bútorzatot Répay Gábor gyógyszerész és bútorrestaurátor újította fel. A betegforgalmi tér leglátványosabb eleme a Zsolnay Gyula szobrászművész által készített kecses formájú ivókút, melyen szintén megtalálható az ikonikus kis mór, mint díszítőelem.
Különös program még, hogy az egyetem gyógyszerészeti karának emeritus (nyugalmazott) professzorai is rendszeresen tartanak hallgatók és múzeumlátogatók számára bemutatókat és gyakorlati foglalkozásokat. Az ezredforduló előtti felújítás alatt két múzeumhelyiséggel bővült a hely, amely ma már a Janus Pannonius Múzeum égisze alatt patikamúzeumként él tovább.
Nyitvatartás: Kedd-szombat 10:00–17:0-ig.
Jegyárak: Teljes ár 800 Ft., kedvezményes 400 Ft.
