A kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjteményben eredeti néprajzi tárgyak is találhatók, különösen jelentős az úgynevezett Zana-gyűjtemény és a Leviczky-gyűjtemény.

A Népi Iparművészeti Gyűjteménynek helyet adó tágas, boltíves épületet 1793-ban a városi magisztrátus sörfőzdének építtette, ser- és pálinkafőzés céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták. A sörfőzést 1793. augusztus 1-én kezdte meg Petz János mester. Eredetileg az épületegyütteshez “ser”- és pálinkafőző ház, szárazmalom, sörszállító ökrök számára istálló, magtár, valamint kút tartozott. 1875-től kibővítették és 1896-ig “Serház” laktanya volt. 1917-ben itt hozták létre a városi szeszfőzdét, amelynek 1935-ben a barackpálinka, 1941-ben a bugaci keserű, vált híres termékévé.

HIRDETÉS

1969-től 1981-ig a Budapesti Likőripari Vállalat palackozóüzeme volt. A város ezen nagymúltú épületét 1983-ban műemléki védettség alá helyezték. Ekkor került vissza a városi tanács tulajdonába, majd a Magyar Népi Iparművészet Múzeumává alakították át, s 1984. december 7-én adták át jelenlegi rendeltetésének. A Népi Iparművészeti Gyűjtemény 2013. július 1-től a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft. keretein belül végzi munkáját.

A népi iparművészet a korral, az ízléssel és az igényekkel együtt változó, élő művészeti ág.  A “Napjaink tárgyformáló művészete” című állandó kiállítása a népi iparművészet 5 szakágát mutatja be tájegységenkénti csoportosításban: a faragást, a fazekasságot, a hímzést a szövést és a népi kismesterségeket.

Ilyen állandó kiállítás például Zana Dezső kalotaszegi lakás- és öltözködéskultúrát megőrző magángyűjtemény, vagy a múzeum legjelentősebb műtárgyai, mint Kis Jankó Bori hímző, Kapoli Antal fafaragó, Gerencsér Sebestyén és Kántor Sándor fazekas mellett hangsúlyos helyet kaptak a színvonalasan dolgozó, a népművészetet megújító fiatal alkotók munkái is.

Őrzik és bemutatják a Kecskemét és környékének jellegzetes használati tárgyait tartalmazó Leviczky – gyűjteményt, amelyben megtalálható az alföldi kenyérsütés teljes eszközkészlete, különböző konyhai eszközök (vajköpülők, tökgyaluk, sótartók, krumplitörők, lisztes lapátok, mozsarak, sodrófák, vasalók, kávédarálók, mérlegek, prések, mosófák, mángorlók), a gazdálkodás kellékei (kaszaüllők, tokmányok, béklyók, kenderfésűk, kulacsok.), a pásztorkodás eszközei (juhászkampók, billogok, kolompok, csengők, pipák, ivócsanakok). Néhány bútor is található a gyűjteményben, melyet képkeretek, kékfestő nyomódúcok is gazdagítanak.

A Magyar Népi Iparművészet Múzeuma különböző kulturális rendezvényeknek is teret biztosít, úgy mint tojásírók, népi kályhások, késes mesterek, népi bútorfestők, viseletkészítők, fazekasok vagy a mézeskalácsosok találkozója.

A múzeumban a tárgyi népművészet megismerésén túl lehetőség nyílik sokféle kézműves technika kipróbálására. Óvodai és iskolai csoportok részére a kiállításhoz kapcsolódó foglalkozások kínálatából válogathatnak a pedagógusok.

Rendelhető programok:

Múzeumpedagógiai foglalkozás
Egy rövid néprajzi előadásból és egy hozzá kapcsolódó kézműves foglalkozásból áll. Választható témakörök: szüret, kukoricahántás, fonó, farsang, húsvét, aratás.

Kézműves foglalkozás
Kézműves műhelyükben különféle hagyományos népi módszereket lehet kipróbálni: gyertyamártás, vajköpülés, nemezelés, szövés, fonás, bőrözés, agyagozás, kötélverés, valamint modern technikát is kínálnak: decoupage, üvegfestés, batikolás.

Kincskereső játék
A hagyományos múzeumlátogatás a mai kor gyermekeinek már nem elég izgalmas. Ezt szeretnék interaktívvá, valódi kalanddá változtatni. A gyerekek 6-8 fős csapatokra bontva, QR kód olvasóval, UV lámpával, nagyítóval felszerelkezve indulnak megtekinteni a múzeum termeit. Különböző feladatokat, rejtvényeket kell megfejteniük, mely csak akkor sikerül, ha alaposan megnézték a kiállítást. A kincset is csak akkor találják meg, ha a különböző termekben kapott feladatokat sorra megoldják.

Népi ételkészítés kemecében                                                                                                                                                                             A gyűjtemény udvarán álló kemence és takaréktűzhely alkalmas hagyományos, népi ételek, lepények, kalácsok készítésére. Igény szerint bemutatókat, ételkóstolót tartunk, ahol a vendégek végigkísérhetik az ételkészítés folyamatát és a bemutató végén meg is kóstolhatják azt.

Folklór programok                                                                                                                                                                                                A Népi Iparművészeti Gyűjtemény tágas, hangulatos udvarán csoportok részére hagyományőrző programok szervezését vállaljuk (népzene, néptánc, népszokások megelevenítése).

Játszóház
A múzeum tágas udvara lehetőséget ad különféle népi játékok kipróbálására. Gólyalábak, libikókák, célbadobók várják a gyerekeket az önfeledt játékra. (Forrás: Népi Iparművészeti Gyűjtemény)

Tárlatvezetés
Előzetes egyeztetéssel magyar nyelven kérhető. Díja: 2000,-Ft.
Időtartam: kb. 45 perc.

2010-ben Kecskemét Közművelődéséért Díjban részesült a gyűjtemény közössége.

Információ, programok megrendelése:
Kriskóné Dávid Mária, gyűjteményvezető
76/327-203 vagy 30/975-6710

Cím: Kecskemét, Serfőző u. 19.

Nyitva tartás
Nyitva:
keddtől-szombatig, 10-16 óráig.
A téli hónapokban keddtől-péntekig, 10-16 óráig.
Ettől eltérő időpontban a múzeum előzetes bejelentés és egyeztetés alapján látogatható.
A múzeum ünnepnapokon (márc. 15., máj 1., aug. 20., okt.23.), valamint december 20. – január 2. között ZÁRVA TART!