A Kocsimúzeum és kovácsműhely a múltat idézve állít emléket a legendás dorozsmai kocsikészítőknek és kovácsoknak.

Mórahalom nem csupán Csongrád vármegye, hanem a dél-alföldi régió egyik legdinamikusabban fejlődő kisvárosa, mely Szeged és Hódmezővásárhely után harmadikként kapott Hild-díjat. A Magyar Urbanisztikai Társaság a hatvanas évek végétől ezzel a díjjal jutalmazza azokat a városokat, amelyek látványosan fejlődnek.

Mórahalmon 2020-ban adták át a város újabb turisztikai látványosságát, a Kocsimúzeum és kovácsműhelyt, amely a régi korokba repíti a látogatókat. A település számára fontos a kulturális hagyományok megőrzése és bemutatása, ezért került sor a létesítmény megépítésére. A kocsik és a berendezett kovácsműhely kellékei a helyiek mindennapjaira emlékeztetnek, valamint a legendás dorozsmai kocsikészítőknek és kovácsoknak állítanak emléket. Ezek a kocsik egy-egy család történetét mesélik el.

A Kocsimúzeum és kovácsműhely a Futó-Dobó Lovascentrum szomszédságában található, téglavörös színben pompázó épület, amely a város központjától mintegy 1 km-re helyezkedik el, és a paraszti emlékek megőrzését szolgálja. A létesítményben tradicionális kocsik és hintók kerülnek bemutatásra. A fejlesztéshez kapcsolódóan az első körben két kocsi, egy hintó és három szekér került a gyűjteménybe, mégpedig a következők: Gavallér-kocsi, Nagyatádi-kocsi, Cziráky-hintó, parasztszekér, dorozsmai szekér, lőcsös szekér. Az elnevezések helyi eredetű vagy különleges felszerelésű, rendeltetésű járműveket jelölnek, és általában a típus készítési helyére utalnak. Azóta a kiállítás további kocsikkal és hintókkal bővült.

Kocsi történeti érdekességek
Magyarországon a 11-13. században a szekér és a taliga egyaránt használatban volt. A középkorban már a négykerekű járművek voltak túlsúlyban, azonban ekkor a szekér még nem szolgált személyszállításra. Az első ilyen célra használt jármű a hintó volt, amely 1267-ben IV. Béla király oklevelében már említésre került. Komárom vármegyében található Kocs község, amely a kocsi elnevezés névadója lett, mivel itt született meg az első utazószekér gondolata egy helyi kovácsmester fejében. A monda szerint Habermayer Péter székely kovács keze nyomán készült el az úgynevezett „kocsi” szekér, amelyet Mátyás király is szívesen használt.

Az első kocsipostát Mátyás király rendeletére hozták létre. A magyarok tisztában voltak a magyar kocsi külföldi népszerűségével, és már a 14. században számos helyre küldték ajándékként. A pápai udvar leltárában 1371-ben két kocsi (currus) is szerepelt, amelyeket Magyarországról kaptak.

Felfüggesztett, hintázó kocsikat, azaz hintókat Magyarországon már a 14. század közepétől a királyok, főpapok és főurak használtak. A zárt hintót Magyarországon batárnak nevezték, míg a bérfuvarozásra használt hintót fiákernek hívták.

Dorozsmai vagy Vásáros néven ismert kocsi máshogy gurul
Hazánkban a dorozsmai kocsi nagyon híres volt. Ez egy könnyű, vékony alkatrészekből készült, finoman és szépen vasalt, homokon is jól futó, magas kerekű, kétlovas kis kocsi.

Kiskundorozsma a múlt században kiemelkedő hírnevű kocsikészítő központ volt, ahol különösen sok kerékgyártó dolgozott. Ennek köszönhetően Szeged környékén a dorozsmai kocsit széles körben használták mind a tanyák és a város közötti személyszállításra, mind pedig piaci áruk fuvarozására.

Megközelítés
A Kocsimúzeum a várost elkerülő 55-ös főút szomszédságában, a Futó-Dobó Lovascentrum mellett helyezkedik el. Az autóval érkezőknek ingyenes parkolási lehetőség biztosított.

Nyitva tartás: Hétfő-szombat 13:00-16:00-ig