A Hansági Múzeumban ízelítőt kap a látogató Mosonmagyaróvár történelmi múltjáról.

A mosonmagyaróvári Hansági Múzeum 102 éves múltjával hazánk legrégibb alapítású múzeumai közé tartozik, amely a város és az egykori vármegye kulturális örökségének legteljesebb gyűjteménye, egyszerre szolgálja az itt élők identitását és a történelmi megismerést.

A Hansági Múzeum fennállását 1882-től számítjuk, amikor néhány lelkes lokálpatrióta, Ivánfi Ede piarista tanár, Sőtér Ágost ügyvéd és Deininger Imre akadémiai tanár kezdeményezésére létrejött a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egyletet. A gyűjtés, ásatások és adományok révén folyamatosan gyarapodó anyag jelentőségét Moson Vármegye közönsége 1913-ban azzal ismerte el, hogy önálló múzeumépületet emelt, melynek tervezésével Hőnel Béla magyaróvári építészt bízták meg. A II. világháború befejeztétől a múzeum működése számos nehézséggel küszködött. 1950-ben Hansági Múzeum néven állami tulajdonba került, 1982-ben pedig a város legrégibb műemléképületével – az ún. Cselley-házzal – bővült, melyben az iparművészeti kiállítás, a Római-kori kőtár és a Gyurkovich-gyűjtemény kapott helyet.

A Mosoni-síkság történetét régészeti, néprajzi és helytörténeti tárgyakon, dokumentumokon keresztül mutatja be a kiállítás. A múzeum egyik alapítója, Sőtér Ágost jelentős ásatásokat folytatott már a XIX. század végén, és első lelőhelyéről elnevezett bronzkori gátai kultúra emlékanyaga is itt található. Őskori emlékeik között kiemelkedő egy ma is megszólaltatható agyagkürt. A keltákhoz köthetők az első korongolt edények, a vas szélesebb körű elterjedése és az első pénzek megjelenése is, melyekből szintén bemutatásra került néhány lelet.

Mosonmagyaróvár és környéke időszámításunk elejétől Pannonia provincia részeként a Római Birodalom területéhez tartozott. Látványos leletanyag került gyűjteményükbe a népvándorlás kori és késő avar temetők ásatásaiból. A történelmi események nemcsak az ország, de a város életében is mély nyomot hagytak. A török háborúk korát a magyaróvári végvár makettje, a győztes mosoni csatát az 1848-as szabadságharc ereklyéi idézik meg, de láthatóak az 1956-os forradalom idején eldördült sortűz megrendítő relikviái is. A múzeum bemutatja a  XIX. század második felében megindult iparosodás szimbólumait, a céhek míves tárgyait, az egykori műhelyek szerszámait.

A néprajzi gyűjtemény bepillantást nyújt a XIX. század végének, XX. század elejének paraszti lakáskultúrájába. Bemutatja az akkori polgári világot, a „boldog békeidők” nosztalgikus hangulatát idézik meg Kumpf Antal fotói, a pezsgő társasági életet szervező egyletek rekvizitumai, a mindennapokat megidéző tárgyak a báli legyezőtől a velocipédig (a mai kerékpár előfutára).

A Hansági Múzeum vándorkiállítást, múzeumi estéket, alkotó-, történész-, néprajztábort, valamint napközis táborokat, és egyéb programokat is szervez.

Múzeumpedagógia foglalkozások hétfőtől péntekig 8 és 16 óra között kérhetők a Hansági Múzeum kiállítóhelyein, a Cselley-házban és a Mosonvármegyei Múzeumban.

Nyitvatartás: Hétfő szünnap! Kedd-Vasárnap 10-18-ig.

Jegyárak: Teljes árú belépő: 1500 Ft.,  Gyermek belépőjegy (3-18 éves korig): 700 Ft.

A kiállításokat díjtalanul látogathatja, Magyarország illetve az EGT szóló megállapodásban részes többi állam állampolgára, amennyiben:

• 6. életévét be nem töltött kiskorú,
• 70. évét betöltötte,
• fogyatékos személy és kísérője (legfeljebb 1 fő),
• a kultúráért felelős miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkezik,
• legalább 400 fős taglétszámmal rendelkező, országos hatáskörű közgyűjteményi szakmai szervezet tagja,
• 18 év alatti személyt kísér, és annak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója (legfeljebb 2 fő).