Csontváry Múzeum Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) munkásságának bemutatását szolgálja Pécs belvárosában, a pécsi székesegyház és a világörökséghez tartozó ókeresztény sírkamrák közvetlen közelségében, a Janus Pannonius u. 11. alatt.

A Janus Pannonius Múzeum egyik legnépszerűbb állandó kiállítása a magyar festészet magányos óriása, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) jelentős alkotásait mutatja be.

HIRDETÉS

A korai tanulmányrajzok mellett ismert tájképek és olyan alkotások, mint Mária kútja Názáretben, a Magányos cédrus és a fő művének érzett legnagyobb vászna, a Nagytemplom Baalbekben, átfogó képet adnak a művész egyedülálló munkásságáról.

A képek csodával határos módon kerülték el a véget, a művész halála után ugyanis árverésre kerültek. Gerlóczy Gedeon építész közbenjárása kellett ahhoz, hogy a képek eljuthattak Pécsre.

Csontráy Kosztka Tivadar a magyar festészet megszállotja volt. Nem csupán festő akart lenni, hanem filozófusként fürkészni kívánta a lét titkait, soha nem látott színharmóniák, a teljesség gazdagságát sugárzó hatalmas vásznak, az álom és valóság határmezsgyéjén fakadó látomások révén. Csontváry minden ízében eredeti alkotások sorával egyedülálló dimenziójú életművet alkotott. Magát a Napút-festők közé sorolta.

Korai műveit a közvetlen természetleírás jellemezte. Cédrusképein a mesék és a mítoszok titkos értelmű szimbólumvilágához hasonló jelképeket alkotott. A hatalmas lobogás, fenséges nyugalom és harmónia valamint a tragikus vergődés egyformán megfért életművében. Emberi és művészi eredetisége átsüt minden művén. Nem lefest, hanem maga is teremt, nem utánoz, hanem alkot. Nagy magányos volt, mint a széllel és nappal társalkodó cédrusa, e lidérces lobogású önarcképe.

Elismerést inkább a külföldi kiállításai hoztak számára. Kortársai nem értették meg művészettét, csak különös tetteit, bolondériáit ismerték és gúnyolták. Kevesen tudták, hogy a gyógyszerészből lett festő valóban lángész. Az utókor is csak lassan ébredt rá erre a vitathatatlan tényre. A lángész alkotta művek immár minden salaktól megtisztulva élnek, és ma már a modern európai és magyar művészet kincsei.

Munkásságának bemutatására Pécs belvárosában a Gerlóczy gyűjteményéből alapították meg a Csontváry Múzeumot.

A kiállítás könnyen áttekinthető, kronológiai sorrendbe mutatja be a festőgéniusz életművét.

Életrajzi adatok

• 1853. július 5-én született Kisszebenben.
• 1874-ben egyetemi tanulmányokat folytat gyógyszer szakon, majd Iglón gyógyszerész gyakornok.
• 1880 októberében misztikus elhivatás élmény él át, egy belső hang megjövendöli neki, hogy Ő lesz a világ legnagyobb Napút festője.
• 1881-ben Rómába indul tanulmányútra.
• 1884-től Gácson gyógyszerészként dolgozik, anyag függetlensége biztosítása érdekében.
• 1894-ban otthagyta gyógyszerészi állását és Münchenbe költözött. Ott tanult festeni Hollósy Simontól, majd Karlsruhéba, Párizsba és Olaszországba megy tanulmányútra.
• 1902-1904 a nagy motívumok keresésének évei, művészetének naív-realista szakasza. Ekkor festette meg Selmecbánya látképe c. művét, mai Jajcéban és a Hortobányon dolgozott. Nyugat-európai tanulmányútra indul.
• 1904-ben bejárja Egyiptomot, Palesztínát. Ezen időszakban készül a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben c. sokalakos kompozíciója. Az Athéni út emlékét a Jupiter-templom romjai Athénban c. képei őrzik.
• 1906- ban készíti el fő művének érzett legnagyobb vásznát a Naptemplom Baalbeckben.
• 1907-ben Szíriából Párizsba, majd ismét a Libanoni hegyekbe utazott, ahol megfestette két nagy művét, a Magányos cédrust és a Zarándoklás a cédrusfához címűt. Ebben az évben műveit – Cédrusképek- kiállítják Párizsban a Palais de Glace-ban.
• 1908-ban a budapesti Iparcsarnokban van kiállítása. Ekkor készül el a Mária kútja Názáretben c. kompozíciója és a Marokkói ember c. alkotása.
• 1909-ben készül a Tengerparti sétalovaglás c. alkotása.
• 1910-ben a budapesti Műegyetemen van kiállítása. Alkotói periódusa ezen időszaktól lezárul, lappangó pszichózisa megerősödik, skizoid jellegű szénvázlatok készülnek.
• 1914-ben Magyarok bejövetele c. karton, csataképvázlatok készülnek.
• 1919. június 20-án meghal.
• 1930-tól műveit kiállítják az Ernst Múzeumban, Párizsban, Brüsszelben, a székesfehérvári Csók István Galériában, a budapesti Szépművészeti Múzeumban.

(A dokumentum egyes részei Németh Lajos műtörténész, Csontváry monográfusának írását tartalmazza.)

Meközelíthetőség

A Csontváry Múzeum Pécs belvárosában található. A Széchenyi térről mielőtt elindulnánk érdemes betekinteni a Dzsámiba, amely Pécs egyik különleges belvárosi katolikus temploma, mely kupolás mecsetben található. A Széchenyi tér a pécsiek egyik kedvenc találkozó helye, ahol gyönyörű patinás épületek, kávézók találhatóak. A tér északi részén kezdődik a Janus Pannonius utca, ahol a Csontvári Múzeum található.

A Múzeum megtekintése után érdemes továbbhaladni a Dóm tér felé, ahol megtekinthetjük a Cella Septichora Archeológiai múzeumot, amely az UNESCO világörökség része, ahol 1600 éves festett sírkamra látogatható idegenvezetővel. A Dóm térem található a Bazilika, amely a 10. századig visszanyúló történelmű, neoromán római katolikus székesegyház, vallási műkincsekkel.

Pécsett járva nem nem szabad kihagyni a Vasarely Múzeumot, amely a Káptalan utca 3.sz. alatt található. Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) a 20. századi képzőművészet egyik meghatározó alakja, az op art mozgalom kezdeményezője és legnevesebb képviselője.

Érdemes beugrani a Káptalan utca 2.sz. alatt található Zsolnay Múzeumba is ahol állandó kiállítás bemutatja be az építészeti kerámia fejlődését. Az emeleten a díszkerámia-gyűjtemény legszebb darabjai láthatók, megismerhetjük Zsolnay Vilmos legjelentősebb találmányait, a porcelánfajanszt és az eozin technikát, valamint a tervezőművészek munkáját.

Csontváry Múzeum belépőjegyárak 2022. 05. 01-től

NAPIJEGY (72 ÓRÁN ÁT ÉRVÉNYES A JPM ÖSSZES KIÁLLÍTÁSÁBA)
FELNŐTT: 6000 Ft
KEDVEZMÉNYES: 3000 Ft

KEDVEZMÉNYES ÉLETKOROK
6–26 ÉVES KORIG (érvényes diákigazolvánnyal)
62–70 ÉVES KORIG

INGYENES:
– 0–5 éves korig és 71 éves kortól,
További kedvezmények igénybevétele érdekében, érdemes tájékozódni a Janus Pannonius Múzeum honlapján.