Református kollégium és könyvtára Mezőtúr

Muzeális értékű könyvtára mintegy 16 ezer kötetből áll. A kollégiumban tanult a magyar szellemi élet számos kiemelkedő alakja, többek között Szép Ernő író, Tamkó Sirató Károly költő és Várkonyi Zoltán filmrendező.

A mezőtúri ősi gimnáziumot Túri Szabó Lukács, alias Circator és Túri Sánta Jakab Wittenbergben tanult diákok, prédikátorok alapították 1530-ban. Az Alma Mater 1734-ben keletkezett latin nyelvű törvényei, melyet a tanulók 1820-ig aláírtak, azt mutatják, hogy az intézet a XVII. század folyamán rendezett viszonyok között élő, virágzó iskola volt, amelynek az ország távolabbi vidékeiről, Dunántúlról, Felvidékről és Erdélyből is voltak tanulói. A tantárgyak között szerepelt a latin, görög és héber nyelv, a história, filozófia és a teológia is. 1743-tól kezdve a rektor mellett praeceptorok is tanítottak, s 1831-től kezdve állandó korrektor is működött az intézetben, aki a rektorral együtt végezte a grammatika, a két retorika és poéta osztályok tanítását. Az abszolutizmus alatt 1850-ben kibocsátott “Organisations Entwurf” követelményeinek a túri iskola azonban nem tudván megfelelni, 1855-ben megszűnt, de 1858-ban – nem csekély áldozatok árán – újólag elkezdődött az oktatás.

1864-ben már újra hatosztályos képzés folyt, s 1889-ben a régi iskola telkére új, egyemeletes épületet emelt a fenntartó mezőtúri református egyház a város támogatásával. Ez az épület alkalmas volt a nyolcosztályú gimnáziumnak a megalapítása óta meglévő internátusának elhelyezésére. 1894 őszén megnyílt a VIII. osztály is. Az intézet nyolcosztályúvá fejlesztése körül S. Tóth Sándor és Ádám Sándor főgondnokok szereztek nagy érdemeket. Az intézethez megvásárolt két szomszédos telekre építették fel 1907 és 1910 között a tornatermet, könyvtárhelyiséget és igazgatói lakást, 1914-1915-ben a kétemeletes diákotthont. A két világháború alatt súlyos károkat szenvedett az intézmény, s mint az 1848/49-es forradalom és szabadságharc során, ekkor is sok diák és tanár áldozta életét a hazáért.

Az intézetbe beiratkozott tanulók számát pontosan csak az újjáalakulástól, 1858-tól tudjuk kimutatni, mert az intézet régi irattára a viharos történelmi múlt idején, a város kétszeri “futásakor” (1692-1699-ig a visszavonuló törökök elől a várkonyi pusztára, 1705-ben a rácok elől a Heves megyei hanyi pusztára menekült a város népe tanítóival, iskoláival együtt) elkallódott, illetve nagyon hiányosan maradt meg. A visszatelepedés után, amint a régi jegyzőkönyvek feljegyzik, az iskola virágzásnak indult. 1858 és 1944 között a beiratkozottak száma 22 984 volt.

A Református Gimnáziumnak alapításától fogva az 1948-ban bekövetkezett államosításig – ha kisebb-nagyobb nehézségek, közepette is – jogfolytonosan mindig a helyi református egyházközség volt a fenntartója. 1948-tól állami gimnázium működött tovább, majd 1951-ben Dózsa György nevét vette fel. Az 1964/65-ös tanévben, párhuzamosan a gimnáziumi képzéssel, szakközépiskolai képzés indult. A korszerű diákotthoni épületet 1975-ben vehette birtokba az iskola. A gimnáziumi képzés az 1973/74-es tanévre megszűnt, majd 1992-től indult újra gimnáziumi osztály.

Mezőtúron a városi képviselő-testület 1992. április 23-i ülésén hozott rendelete szerint a mezőtúri református egyházközség az országban az elsők között kapta vissza iskoláit, így a gimnáziumot is.  Ekkor felvette első rektorának, Szegedi Kis Istvánnak a nevét. Hazai és külföldi egyházi segítséggel gyarapodásnak indult a gimnázium. 100 hektár földdel kiépült a tangazdaság és a presbitérium visszavásárolta a diákotthon épületét. Az épületet 1888-1889-ben, eklektikus stílusban újjáépítették Benkó Károly tervei alapján.

Az iskola könyvtára egyidős az ország egyik legrégebbi középiskolájával, tehát alapítása 1530-ra tehető. A református egyház kebelében működő intézmény sokáig a Debreceni Kollégium partikulája volt.

A 16. században a wittenbergi egyetemen tanult mezőtúri származású diákok Túri Szabó Lukács és Túri Sánta Jakab prédikátor, akik Wittenbergből tértek vissza, azzal hálálták meg volt iskolájuk gondoskodását, hogy könyveket, térképeket hoztak magukkal, s odaajándékozták az iskola könyvtárának. A 16 ezer kötetes, ritka könyveket tartalmazó ókönyvtárnak ilyen ajándékok vetették meg az alapját. A mai napig ritka és értékes magyar könyveket őriz az 1500-as évekből.

1902-ben kiadott Magyar Minerva szerint ekkor a könyvtár állománya 5186 kötet volt, tíz év múlva ez a szám megközelítette a 10.000-et.

Ertsey Dániel, aki 1777-1809-ig mezőtúri lelkipásztor volt, kezdte meg a könyvek szakok, témák szerinti besorolását. Az első mai értelemben is könyvtárosi munkát az intézményben Vékony Sándor, akkori vallástanár végezte, aki már tervszerű állománygyarapítást folytatott, szabályos leltárkönyveket vezetett. Fennmaradt egy általa 1900-ban kiadott betűsoros jegyzék a könyvtár akkori anyagáról. Ebből megállapítható, hogy a viharos XX. század igen megviselte a könyvállományt: a tanári könyvtárat kb. 50, az ifjúsági könyvtárat kb. 80%-os veszteség érte. A könyvtár igen értékes külön gyűjteményekkel is gyarapodott.

Tetemes azoknak a könyveknek a száma, melyek egykor az iskolában tanítóknak vagy később írókká, tudósokká vált tanulóknak a művei. Közülük is értékesek Szép Ernő: Első csokor és Tamkó Sirató Károly: Az Élet tavaszán című verseskötetei, melyek Mezőtúron jelentek meg, 1902-ben, illetve 1921-ben, amikor még mindketten az Alma Mater diákjai voltak.

1996-ban a helyi református egyházból került át ebbe a könyvtárba mintegy 800 darab becses könyvritkaság.

Ma a könyvtárban összesen 45 ezer kötet van, ami így oszlik meg: 22 ezer könyv az ifjúsági könyvtárban, 8 ezer a raktárban, 12 ezer kötet a múzeumi könyvtárban, 3 ezer bekötött folyóirat szintén a múzeumi könyvtárban.

A mezőtúri Református kollégium és könyvtára Történelmi emlékhely.