Országalma és Városház tér Székesfehérvár
Székesfehérvár, Városház tér, 8000 Magyarország
Székesfehérvár főtere, a Városház tér a magyarországi barokk egyik legnagyszerűbb lelőhelye, melynek közepén áll az Országalma, Ohmann Béla alkotása.
A Városház teret többnyire 17–18. századi barokk stílusú épületek szegélyezik, köztük paloták, közintézmények, egy kolostor és egy templom. A tér épületei közül a legfontosabbak a középkori eredetű, majd a 17–18. század fordulóján újjáépült városháza főépülete, az 1720–1743 között épült Szent Imre-templom és az 1801-re befejezett püspöki palota.
Székesfehérvár szabad királyi város jogállását az államalapító Szent Istvántól kapta. A köznyelvben Országalmának nevezett „Fehérvári jog” című alkotás ennek az ősi kiváltságnak állít emléket. A szovjet katonaság 1945-ben a kompozíciót bedeszkázta. Az ötvenes években félbevágták, eltávolítva a felső részét a kereszttel együtt. Kerek formáját az 1960-as években nyerte vissza, majd 1986-ban a kereszt is visszakerült a helyére. A kútmedence fölött elhelyezkedő szobor talapzatán három oroszlán tartja az Országalmát. Mindegyikük egy-egy címert őriz: az ország címert, a városcímert és II. András címerét. Az alattuk levő három évszám a város életének jelentős eseményeit jelöli:
1001- István királlyá koronázása
1688- a város felszabadulása a török uralom alól
1938- István király halálának 900. évfordulója
