Káptalandomb Győr
A Káptalandomb, a Duna és Rába találkozásánál fekvő hordalékkúp Győr legősibb része, mai képe majd három évezredes fejlődés eredménye.
A látványokban bővelkedő ősi városközpont nemcsak neves épületeiről és műemlékeiről lett híres hanem már az ókorban is fontos, európai nyugati vidékeire vezető átkelőhelyként volt számon tartva.
A Káptalandomb városrészben található megannyi nevezetesség közül is kiemelkedik a Püspökvár, illetve annak tőszomszédságában felállított Boldogasszonykő. A Győri Bazilika impozáns épülete és benne az egyházmegye egyik legféltettebb kincse, a Szent László herma és a vértanú püspök, Boldog Apor Vilmos emlékkiállítása.
A Püspökvár együttese, amely valójában a várban található egyházi központ, értékes műemléki együttes. Ennek kertje magánterület; építészeti emlékei esetenként külön engedéllyel tekinthetők meg.
A Bazilika déli oldalánál ódon, macskaköves tér az Apor Vilmos püspök tere húzódik. A tér közepén az Árpád-kori Szent Lázár plébániatemplom maradványai, és mellette Győr egyik legjelentősebb szobrászati emléke, a rokokó Szent Mihály-szobor áll (Szent Mihály arkangyal letaszítja a mennyből Lucifert, 1764).
A Bazilika északi oldalával szemben a Duna parton, a várfalakra építve áll a Győri Hittudományi Főiskola neoromán stílusú, 19. század végi épülete. Innen indul a Káptalandombról a Dunakapu térre vezető út.
2020. március 24-én nemzeti emlékhellyé nyilvánították a Győr szívében fekvő Káptalandombot.
