A Szinva tanösvény egyik állomása a Molnár-szikla, amely kedvelt turista célpont.

A mesés panorámájú hegycsúcsot a 18. századi térképeken még Könyöklő-kőként, illetve Kősziklaként jelölték, de találkozunk a Csókás-kő elnevezéssel is, ami nem egyenlő a ma ismert Csókással.

A tetejére állított magányos fakereszthez több legenda is kapcsolódik, melyek boldogságról és tragédiáról, szerelemről és gyűlöletről regélnek.

1 / 4

Molnár-szikla, melyről parádés panoráma nyílik a Szinva völgyére

FOTÓ: Madaras Ildikó

FOTÓ: Madaras Ildikó FOTÓ: Madaras Ildikó FOTÓ: Madaras Ildikó FOTÓ: Madaras Ildikó

A legrégebbi, 1846-os változat szerint a megcsalt öreg molnár vetette le magát a mélységbe a felesége hűtlensége miatt. Ezt követően állította a keresztet a rokonság a sziklára. Hogy ez mikor történt, arról nincs feljegyzés.

Él a köztudatban egy legenda az öngyilkos molnárlegényről, aki reménytelenül szerelmes volt a szép molnárnéba, aki sajnos nem viszonozta azt.

2 / 4

Molnár-szikla, melyről parádés panoráma nyílik a Szinva völgyére

FOTÓ: Madaras Ildikó

A harmadik, s talán leggyakrabban említett legenda szerint a fakereszt egy szegény molnárlegény és egy gazdag molnárleány szerelmének emlékét őrzi, akik – mivel nem lehettek egymáséi -, innen vetették magukat a mélybe.

Hogy melyiknek van nagyobb valóságalapja, egyáltalán van-e bármennyi igazság a legendák mögött, mély homály fedi.

4 / 4

Molnár-szikla, melyről parádés panoráma nyílik a Szinva völgyére

FOTÓ: Madaras Ildikó

Egy a biztos: a völgyben még a két világháború között is két vízi malom őrölt, azaz volt molnár és feltehetően molnárné is. A kereszt látványa és az emberek fantáziája pedig tovább élteti a legendákat.

Kapcsolódó

Lillafüred, melyet mesevilággá varázsolt a hópaplan

Ha választani kellene, hogy melyik hazánk legromantikusabb települése, akkor sokan szavaznának Lillafüredre, a hegyvidéki üdülőhelyre.