A katolikus nemzeti kegyhely évente 200 ezer zarándokot fogad az ország minden részéről.

A lovas zarándoklat Mátraverbély-Szentkút egyik leglátványosabb eseménye, ráadásul a lovasoknak egy olyan lelki élmény, amely a lóval való közös, olykor viszontagságos vándorlásról szól. A nemzeti kegyhelyre lóháton, fogatokkal, szamarakkal, huszáröltözetben érkező zarándokok Szent László ünnepén áldást kérnek állataikra és tevékenységükre.

HIRDETÉS

A zarándokok többnyire 50-60 kilométeres körzetből, Karancsból, Jászságból, Szécsényből, Pásztóról lovagolnak az út elején tett személyes felajánlásért és az áldásért.

A 11 órai szentmisét a közös bevonulás után Mohos Gábor Esztergom-budapesti segédpüspök mondja, aki a szertartás végén Szent László ereklyéjével áldja meg az egybegyűlteket.

fotó: Komka Péter | MTI

A katolikus nemzeti kegyhely évente 200 ezer zarándokot fogad az ország minden részéről. A buszos, autóval megtett vagy gyalogos zarándoklatok mind más élményt, tapasztalatot nyújtanak a látogatóknak, ahogy a lovas búcsú is, amely a nemzeti emlékhely egyik legkülönlegesebb eseménye, és nem csak a látvány miatt. Az ideérkezők útja ugyanis ilyenkor nem csupán önmagukról szól, hanem hűséges társukról, annak szükségleteiről, olykor zabolátlanságáról is.

Kapcsolódó

Mátraverebély-Szentkút: hazánk legősibb kegyhelye

A Mátra és a Cserhát között, Salgótarjántól 20 kilométerre fekszik Mátraverebély-Szentkút hazánk egyik nemzeti kegyhelye.