Komló modern kori története összefonódott a bányászattal, hiszen a 18. század közepe óta meghatározta a település sorsát.

Azonban kevésbé ismert az a településről, hogy történelme nem az iparosodással kezdődött, hiszen már a rómaiak is letelepedtek a környéken: a ma Pécsként ismert Sopianae mellett Mecsekjánosiban, Mecsekfalun, Zobák-pusztán, melyekről több régészeti lelet is tanúskodik.

Az első oklevél, amelyben a település „villa Complov” néven szerepel, 1256-ból származik. Egyértelműen még meg nem erősített források szerint a honalapító I. István király is járt Komlón, amikor 1015-ben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15.) részt vett a pécsváradi apátság felavatási ünnepén.

A komlói kórház melletti hegyoldalon, a Hasmány-tetőn, az erdő fái között bújik meg a középkori Komlód falu kicsiny kőtemplomának romja.

A templom a 14. század elején épült koragótikus stílusban.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A templom az úgynevezett egyhajós, egyenes szentélyzáródású, középkori templomok közé tartozik. Hajója téglalap alaprajzú, szentélye a hajónál keskenyebb, szintén téglalap alaprajzú és egymástól egy diadalív választotta el.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Kapuja a templom déli oldalának közepén található, eredeti formájában kosáríves boltozatú volt, kőkerete nagy valószínűséggel később, a 15. században készül.

A falu ebben az időben valószínűleg fejlődő, gazdagodó korszakát élte. Ennek vetett véget 1543-ban a török hadak dúlása. Ez a masszív, jó anyagból, igényes munkával épült kis templom még ma is állna, ha a törökök nem rombolják le.

Egykor temető ölelte körbe az épületet.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Titokzatos romok a Mecseknádasd fölé emelkedő Várhegy csúcsán

A 14. században templomot állítottak a Mecsek szélén álló Várhegyre, melyet 1543 után a törökök erődítménnyé alakítottak át.