Itthon
Kisújbánya: mecseki mesefalu az erdő közepén
A jó pár éve szinte lakatlan település közigazgatásilag a tőle mintegy 6 kilométerre levő Hosszúhetényhez tartozik, s főleg erdészeti úton közelíthető meg.
A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet közepén levő pici falvacskát eredetileg Vitriaria Nova, Neue Glashütte (Új üveghuta) néven említették. Ugyanis a település létrejöttét az üveghutának köszönheti.
Temploma Szent Márton tiszteletére 1794-ben épült.
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
Szent Márton templom
FOTÓ: Györkő Zsombor
Harangoszlop
FOTÓ: Györkő Zsombor
A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg.
FOTÓ: Györkő Zsombor
A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg.
FOTÓ: Györkő Zsombor
A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg.
FOTÓ: Györkő Zsombor
A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg.
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
Járgányos cséplőgép
FOTÓ: Györkő Zsombor
A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg.
FOTÓ: Györkő Zsombor
A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg.
FOTÓ: Györkő Zsombor
A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg.
A 17-18. század fordulóján a mai Óbánya helyén indult meg a kelet-mecseki erdei üveggyártás. Az üveghuták általában az erdőbe települtek, mert az üveggyártás során rengeteg fára volt szükség.
Ha a fa elfogyott a huta közeléből, az üveggyártás új helyre települt. A dokumentumok szerint Philipp Gasteiger hutameater is új helyet keresett üveghutájának, s a legalkalmasabbnak erre a Csomor-völgy (a mai Kisújbánya területe) bizonyult, melynek használatára a pécsi püspökséggel kötött és 1761. október 21-én életbe lépett szerződés adott lehetőséget.
A Kisújbányai Üveghuta 1762-1784 között működött, bezárása után elsősorban a hegyi jellegű tehéntartásból éltek a lakói, s igen szerény életmód jellemezte a világtól eléggé elzárt erdei településen élőket. Az élet legtöbb területén önellátásra rendezkedtek be, maguk építették a ma is látható vályogházakat, szerszámaikat is maguk készítették még a 60-as években is.
A szocializmus Kisújbányát majdnem eltüntette a föld színéről, míg 1970-ben még 70-en laktak itt, az 1980-as népszámlálás mindösszesen egy főt talált. Mára mintegy 20 állandó lakosa van, de ennél sokkal többen tartózkodnak időszakosan, a nyaralóként funkcionáló házakban.
Kisújbánya főutcáján visszafelé kanyarogva lényegében már meg is kezdtük az Óbányai-völgyi sétát. A helyenként szurdokká szűkülő, meredek falú völgy földtani képződményeinek köszönheti hírnevét és népszerűségét. A falu központjában tábla jelzi a túraútvonalakat.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
A Mecsek aprócska faluja, ahol még 50-en sem laknak: Püspökszentlászló
Közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozik Püspökszentlászló, amely hangulatos utcáival, pompás panorámájával a Mecsek egyik gyöngyszeme.
Itthon
