Hólepel borítja Magyarország tetejét: Kékestető télen

Itthon

2026. február 3. Halász Gabi Györkő Zsombor

Megosztás:

1014 méterrel a tengerszint felett emelkedik a Mátra, s vele együtt egész Magyarország legmagasabb csúcsa, a Kékes.

Ez a magasság hazai viszonylatban külön világot jelent: más klímát, eltérő növényzetet és egészen más hangulatot. A köznyelvben gyakran Kékestetőként emlegetett hegytető nemcsak földrajzi értelemben „tető”, hanem különösen télen az ország egyik legkarakteresebb turisztikai célpontja.

Kékes vagy Kékestető? – pontosítás röviden

A Kékes és a Kékestető nem ugyanaz, még ha a mindennapi nyelvhasználat gyakran össze is mossa őket. A Kékes a hegycsúcs neve, míg Kékestető a hegyen kialakult településrész elnevezése, amely közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik. A csúcs magasságát az Adriai-tenger szintjéhez viszonyítva 1014 méterben határozzák meg, relatív magassága 774 méter, ezzel egyértelműen Magyarország legmagasabb pontja.

Kékestető Heves vármegye része, Gyöngyös egyik legismertebb és leglátogatottabb területe. Klimatikus gyógyhelyként, hegyvidéki üdülőterületként és téli-nyári turisztikai célpontként egyaránt régóta jelen van a köztudatban. Földrajzilag a Mátra déli előterében helyezkedik el, ugyanakkor maga a Kékes és közvetlen környezete már a hegység magasvidéki zónájához tartozik.

4 / 11

Hólepel borítja Magyarország tetejét: Kékestető télen

FOTÓ: Györkő Zsombor

Miért éppen Kékes?

A név eredete egyszerű és szemléletes. Tiszta időben, különösen nagyobb távolságból nézve a hegy tömege gyakran kékes árnyalatban dereng. Ez a jelenség a légkör fénytörésével és az erdős hegyek távoli látványának optikai hatásával magyarázható. A névadás tehát nem költői túlzás, hanem egy jól megfigyelhető természeti jelenséghez kötődik.

Havas erdők a Mátra tetején

A Kékes és környéke a Mátrai Tájvédelmi Körzet része, amelyet 1985-ben nyilvánítottak védetté. A hegytető közelében, nagyjából kilencszáz méter felett már a bükkösök válnak uralkodóvá, az északi lejtőkön pedig kifejezetten montán, azaz hegyvidéki jellegű erdők jelennek meg. Télen ezek a bükkösök zárt, fehérbe burkolózó tájképet alkotnak. A lombtalan fákra rakódó hó és zúzmara egyszerre rajzolja ki az erdő szerkezetét és erősíti azt az érzetet, hogy a látogató nem pusztán egy dombvidéken, hanem valódi hegyvidéki környezetben jár.

A csúcs jelképe: a kékestetői tévétorony

A hegytető látképét uraló építmény a kékestetői tévétorony, amelyet 1981-ben adtak át. A torony jellegzetes formája messziről is azonosítható, és mára elválaszthatatlanul összeforrt a Kékes képével. Teljes magassága közel 180 méter, amelynek alsó, nagyjából 80 méteres szakasza vasbetonból készült, a fölötte emelkedő rész acélszerkezetű, míg a legfelső szakaszt üvegszövettel merevített műanyag henger alkotja. Az építés során mintegy 1300 köbméter vasbetont és több száz tonna acélszerkezetet használtak fel.

A torony elsődleges funkciója a műsorszórás, ugyanakkor kilátóként is működik. A mintegy 42 méter magasan kialakított fedett és nyitott kilátószint Magyarország egyik legmagasabban elérhető panorámapontja. Tiszta időben a kilátás messze túlnyúlik a Mátrán: jól kirajzolódik az Északi-középhegység vonulata, az Alföld síkja, sőt kedvező látási viszonyok mellett a Kárpátok távolabbi hegyei is feltűnhetnek a horizonton.

8 / 11

Hólepel borítja Magyarország tetejét: Kékestető télen

FOTÓ: Györkő Zsombor

A Mátra másik magaslati nézőpontja: a Galya-kilátó

A Kékestetőtől több kilométerre, a Mátra nyugati részén, Galyatetőn áll a Galya-kilátó, amely egy másik perspektívából mutatja meg a hegység magasvidéki arcát. A kilátó a 960 méter magas Péter-hegyesén emelkedik. Az első, 17 méter magas kilátót 1934-ben építették, ám az évtizedek során állapota leromlott, és a környező fák miatt a panoráma is jelentősen beszűkült.

A meglévő építmény továbbgondolásával született meg az új Galya-kilátó. Az építészek vasbeton toldással magasították meg a tornyot, amely így elérte a harminc méteres magasságot. Az új szerkezet tudatosan megkülönböztethető a régi kőépülettől, ugyanakkor arányaiban illeszkedik hozzá. A kő és a vasbeton kombinációja kortárs, mégis a tájba simuló összhatást eredményez.

A kilátó egyik leglátványosabb eleme az épület köré csavart, könnyed acélszerkezetű lépcső, amelyet rozsdamentes acélháló határol. A tetőteraszig összesen 162 lépcsőfok vezet fel. Fent nyitott kilátófelület várja a látogatót, ahonnan tiszta időben széles körpanoráma nyílik a Mátra gerinceire és az északi tájak felé. Havas időben a Galya-kilátó környezete különösen látványos, a zúzmarás fenyők és hóval borított hegyoldalak markáns, hegyvidéki képet rajzolnak.

Kapcsolódó