Van egy tó a főváros határán, amely első pillantásra messzi északi tájak hangulatát idézi. A Szigetszentmiklós és Csepel között húzódó Kavicsos-tó hosszúkás öbleivel, zegzugos csatornáival és szigetvilágszerű formáival olyan látványt nyújt, amelyet sokan a norvég fjordok bájához hasonlítanak.

A táj egyszerre vadregényes és megnyugtató – különösen akkor, amikor a kékeszöld víz és a meredekebb partvonal találkozik.

Ipari múltból természeti különlegesség

A Kavicsos-tó története az 1960-as évekhez kötődik, amikor a gyorsan növekvő csepeli ipar és a lakótelep-építkezések nagy mennyiségű kavicsot igényeltek. A Szigetszentmiklós határában működő kavicsbánya évtizedekig biztosította az alapanyagot – egészen a rendszerváltásig. A nagyipar visszaesésével a bánya bezárt, a gödröket pedig lassan feltöltötte a talajvíz.

Az így kialakuló, 166 hektáros tórendszer ma már a térség egyik legkülönlegesebb vízfelülete, amelyet öt sziget és három nagyobb félsziget tagol. A változó mélységek miatt a víz türkizes árnyalatokban játszik, a keskeny csatornák és hirtelen kiszélesedő medencék pedig tovább erősítik a fjordokra emlékeztető hangulatot.

1 / 3

Fjordhangulat a főváros szélén – a Kavicsos-tó különleges világa

FOTÓ: Ede Balogh

FOTÓ: Ede Balogh FOTÓ: Ede Balogh FOTÓ: Ede Balogh

A tó új arca – szigetek, házak, vízi élet

A tó környezetében az elmúlt évtizedekben mintegy ötezer ház épült – horgásztanyák, pihenőházak és olyan kisebb ingatlanok, amelyek többsége hétvégi használatra készült. A nagyobb szigeteken és félszigeteken saját elnevezések alakultak ki, amelyek mára beépültek a helyi köznyelvbe: Delfin-szoros, Kopár-sziget, Nagy Tenger, Zátonyos-tó, Süllő-sziget, Kiskopasz-sziget, Sóderes part, Panoráma-félsziget.

A tó ökoszisztémája ma már gazdag és élő: fűz- és nyárfaerdők szegélyezik a partot, a víz felett kócsagok, gémek és jégmadarak cikáznak. A közelmúltban indult nádas-telepítés fontos szerepet játszik a vízminőség és a természetes élőhely megőrzésében.

Séta helyett rálátási pontok – így közelíthető meg a tó

A Kavicsos-tó nem járható körben, és csak néhány, szakaszosan megközelíthető, szabadon látogatható partszakasza van. A víz körüli területek nagy része magánkézben lévő nyaralókkal és horgásztanyákkal beépített övezet. A szigetek többsége kizárólag vízijárművel közelíthető meg, így a tó hangulatát leginkább a környező utcákból, néhány rövid rálátást biztosító pontról vagy csónakból lehet átélni.

A tó helyenként akár 10 méternél is mélyebb, a víz alján pedig a régi ipari múlt nyomai – elsüllyedt uszályok, régi stégek maradványai – húzódnak. Emiatt a fürdés nem ajánlott. Horgászni és csónakázni viszont ma is népszerű, és sokak számára ez jelenti a tó valódi, csendes báját.

3 / 3

Fjordhangulat a főváros szélén – a Kavicsos-tó különleges világa

FOTÓ: Ede Balogh

A norvég fjordok miniatűr hangulata Budapesten túl

A Kavicsos-tó különlegessége nem a klasszikus kirándulóélmény, hanem a szigetvilágát idéző, szinte szoborszerű táj. A hosszú öblök, a keskeny csatornák és a vízre hajló fák tengeri hangulatot hoznak, mégis teljesen egyediek a Duna mentén. A fények különösen sokat változtatnak a tájon: reggel köd borítja be, délben a víz türkizbe fordul, napnyugtára pedig rózsaszínes árnyalatok tükröződnek a felszínen.

Madártávlatból még erősebb a fjordszerű hatás: a kacskaringós partvonal és a sűrű növényzet látványa szinte északi tájakat idéz.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek