Az erdősmecskei gránitbánya a Geresdi-dombság területén található, a ma már nem üzemelő Pécs-Bátaszék vasútvonal erdősmecskei vasútállomása mellett

A terület Erdősmecske felől közelíthető meg, területének legnagyobb része Geresdlak községhatárában fekszik. A Geresdi-dombság alacsony dombvidék, alig emelkedik ki a környezet a síksági területekből. Legnagyobb részét talaj és növényzet borítja, a dombságot alkotó kőzetek rendszerint csak a mélyebben bevágódó völgyek oldalában bukkanak felszínre, ahogy itt a kőfejtő környékén is. A Geresdi-dombság földtanilag a Mecsekhez, azon belül az ún. Mórágyi röghöz tartozik. Ez a kb 30 km2 nagyságú terület túlnyomórészt gránitból épül fel, és a Kelet-Mecsek fő tömegétől egy nagy tektonikai zóna, a Mecsekalja-öv választja el. Hasonló gránit alkotja a Mecsek altáját is a vastag mezozoos (a földtörténeti középidőből származó) rétegsor alatt, ennek a Nyugat-Mecsekben van néhány kis kibúvása Nagyváty környékén.

Az erdősmecskei bánya az 1800-as évek végén indult. Külfejtésként működött, robbantásos módszerrel fejtették a gárnitot

A kezdeti időkben négy szinten folyt a kitermelés. Az ún. mélyszinten úgy lehetett csak termelni, hogy a vizet szivattyúzással tartották távol. Amikor a mélyszintet felhagyták és megszűnt a szivattyúzás, a csapadék és talajvíz feltöltötte ezt a bányarészt és kialakult rajta a ma látható bányató.

A kőfejtőben a termelés tektonikus mozgások nyomait is feltárta

A tótól nyugatra látható nagy sziklafal egybefüggő sima felszíne egy olyan törés (vető) egyik oldala, amely mentén a gránit két tömbje elmozdult egymás mellett.

A mozgás pontos irányát a vetősíkon látható ferde, párhuzamos barazdák jelzik, amelyeket a két elcsúszó kőzettest karcolt egymásba

A falon a bányászat nyomai ma is láthatók. Alsó részén számos lyuk jelzi, hol hasonlították össze a különböző fúrási technológiákat és fúrószerszámokat, hogy megtalálják az ehhez a kőzethez illeszkedő optimális fúrási módot.

A kőfejtő 2015-ig a Kőka Kő és Kavicsbányászati Kft. Erdősmecskei gránitbányájaként üzemelt, elsősorban zúzottkövet árult útépítési célokra. Jelentősebb termelés 2011 előtt zajlott, főképp környékbeli autópálya-építéseknek köszönhetően. Azóta a zúzottkő iránti kereslet lecsökkent, a termelés napjainkban már nem gazdaságos, így a cég a bánya végleges bezárása mellett döntött. A bezáráshoz kapcsolódó tájrendezés során a bányát földtani bemutatóhellyé alakították, így ez a látványos kőzet továbbra is tanulmányozható. A bányában mintegy 700 m hosszú tanosvényt alakítottak ki korábban. Ezt végigsétálva megcsodálhatjuk a gránit színes kristályait.

Sajnos már nem sokáig

Ottjártunkkor a terület gondnoka elmondta, hogy a jelenlegi tulajdonos a terület teljes elzárását tervezi, ugyanis a tóparton hamarosan egy 100 négyzetméteres rönkházat épít, ami hétvégi házként fog funkcionálni. Ehhez a munkálatokat már meg is kezdték.

A gránitbánya eddig is magánterület volt, de sétálni, fotózni bemehetett bárki.

Aki szeretné élőben látni ezt a csodát siessen!

A cikkben szereplő fotók 2019. szeptember 16-án készültek, a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.csodalatosmagyarorszag.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.

• KÖVESD A CSODALATOSMAGYARORSZAG.HU FACEBOOK OLDALÁT!
• CSATLAKOZZ FACEBOOK CSOPORTUNKHOZ ÉS TÖLTSD FEL FOTÓID, ÉLMÉNYEID TE IS!