Tolna megye keleti részén, a Völgység lankás vidékén fekszik Cikó, egy történelmi múltú, soknemzetiségű örökséget őrző település.

Határában áll a Máriaszéplaki templomrom, amelyet a környéken gyakran Cikói romtemplomként vagy Ó-templomként emlegetnek. A középkori falak nemcsak egy egykori templom maradványai, hanem egy eltűnt település, Széplak emlékét is őrzik.

HIRDETÉS

Cikó, a Völgység történelmi települése

Cikó múltja jóval régebbre nyúlik vissza, mint amit az írott források alapján követni tudunk. Régészeti bizonyítékok szerint a terület már az őskorban is lakott volt. A kedvező fekvésű, dombokkal és völgyekkel tagolt vidék alkalmas lehetett a megtelepedésre, később pedig a középkori faluhálózat részeként is fontos szerepet kapott.

A település történetében a török hódoltság súlyos törést jelentett. Cikó a korszak pusztításai nyomán teljesen elnéptelenedett, majd csak később, betelepített német lakosság munkája révén indult újra fejlődésnek. A falu arculatát hosszú időre meghatározta a német közösség jelenléte, amely a gazdálkodásban, az épített örökségben, a vallási életben és a helyi hagyományokban is nyomot hagyott.

A 20. század elejére Cikó a Völgységi járás egyik legjelentősebb német lakosú kisközségévé vált. Történetének érzékeny és máig fontos fejezete, hogy 1939. április 30-án itt tartotta országos zászlóbontó nagygyűlését a Volksbund, és itt alakult meg annak első helyi szervezete. A második világháború után újabb tragikus fordulat következett: a község lakosságából közel kétszáz embert hurcoltak el kényszermunkára, a német lakosság nagy részét pedig kitelepítették.

A háború utáni években Cikó népessége jelentősen átalakult. A kitelepített családok helyére Hadikfalváról 158 bukovinai székely családot költöztettek. A régi német lakosságból 1950-re mindössze mintegy harminc család maradt a településen. Ugyanebben az évben Cikó önálló tanácsú község lett a Bonyhádi járásban, majd 1990-ben, a rendszerváltást követően helyi önkormányzatot választott.

1 / 3

Cikói romtemplom: középkori emlék a Völgység csendes tájában

FOTÓ: Horvath Elizabeth Kudettne

FOTÓ: Horvath Elizabeth Kudettne FOTÓ: Horvath Elizabeth Kudettne FOTÓ: Horvath Elizabeth Kudettne

Román kori falak

A Cikói romtemplom története az egykori Széplak településéhez kapcsolódik. A középkori falu ma már nem létezik, nevét leginkább a Máriaszéplaki templomrom őrzi. A templom mérete és kialakítása arra utal, hogy Széplak a középkorban nem lehetett jelentéktelen település.

A Máriaszéplaki templomrom a román kori építészet egyik figyelemre méltó Tolna megyei emléke. Az egykori templomból ma főként a szentély és a hozzá kapcsolódó keleti falrészek láthatók. Bár az épületnek csak töredéke maradt fenn, a rom még így is érzékelteti az egykori templom arányait és jelentőségét.

A templom téglából épült, egyenes záródású szentélyének és a hajó keleti falának konzervált maradványai ma is láthatók. Az ásatások alapján egykor nagyobb, két homlokzati tornyos, feltehetően háromhajós épület állhatott itt. A kiásott alapfalak szerint a hajó mintegy 17 méter hosszú és 7,6 méter széles lehetett.

Ma főként a szentély és a hozzá kapcsolódó falrészek őrzik az egykori templom arányait. Halvány vakolat- és freskónyomok, félköríves ablakmaradványok, vakárkádos részletek és ívsoros párkányok idézik fel a román kori építészet világát. A téglafalak egyszerűsége és a megmaradt díszítőelemek jól mutatják a román kori építészet visszafogott formavilágát.

Búcsújáró hely

A templomrom jelentősége a középkor után sem tűnt el teljesen. A helyet a későbbi századokban is számon tartották, és a környék vallási életében is szerepet kapott. A Máriaszéplaki romot búcsújáró helyként is ismerték, különösen a Völgység és a környező, németek lakta települések közösségeiben.

A helyi emlékezet szerint a búcsújárók egykor hálatáblákat, imakönyveket és mankókat hagytak a romnál, hálából vagy gyógyulásuk jelképeként.

A Máriaszéplaki templomrom az irodalmi emlékezetben is megjelent. Vörösmarty Mihály Széplak című művében „a széplaki bús rom”-ként idézte fel, és a romot Illyés Gyula Kora tavasz című regényével is összekapcsolják. Egyes helytörténeti leírások Náray Antal 1824-es művének egyik helyszíneként is említik a széplaki romot.

A romtemplomot legkönnyebben a cikói vasúti megállótól induló sárga romjelzésen lehet megközelíteni.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek