A Mecsek mesés települése, Abaliget

Itthon

2020. november 9. Halász Gabi Györkő Zsombor‎

Megosztás:

A falu neve az Aba-Atya-Ős jelentésű személynévből és a kisebb erdő (liget) szóból ered.

A korábban mezőgazdaságból és helyi iparból élő település jelentős turisztikai célpont, hiszen egymást érik a szemet gyönyörködtető látnivalók, s a vidék olyan, mint egy szemet gyönyörködtető festmény.

fotó © Györkő Zsombor‎ | Csodálatos Magyarország

Abaliget környéke egyes barlangi leletek alapján a bronz korban már lakott volt. A falut a 11. században az Aba-nemzetség alapította, első írásos emléke 1332-re datálódik. Sok más hazai kistelepüléshez hasonlóan a török jelenléte során erősen megfogyatkozott. A török kiűzését követően 1745-48 között újranépesült a falu, és az 1800-as évek közepére már jelentős mennyiségű lakóházzal és számottevő iparral rendelkezik.

A háború a térségben szerencsére nem okozott jelentős károkat, az 1950-es iparosítás is elkerülte a vidéket.

1957-ben indult meg az Abaligeti-barlang turisztikai célú hasznosítása.

fotó © Györkő Zsombor‎ | Csodálatos Magyarország

A cseppkőbarlangról az első adat 1768-ból származik, amely egy helyi molnár bejárásáról szól. Az előtt sokáig csak az előüreg volt ismert, melyet tárolásra, vagy búvóhelyül használtak. A barlangból kifolyó karsztvíz malmokat hajtott. Mattenheim József csak azért merészkedett be a barlangba, hogy követ mozdítson el a karsztforrás útjából, a nagyobb vízhozam céljából. Azonban olyan értékre bukkant, amely máig meghatározza a települést. A barlangot tudományos szempontból 1768-ban Kölesi Vincet tárta fel és térképezte, nevét utcanév is őrzi.

fotó © Györkő Zsombor‎ | Csodálatos Magyarország

Abaliget római katolikus templomának építése 1796-ban fejeződött be. Belső berendezése, továbbá a fő és mellékoltárok copf stílusúak, készítésük 1800-as évek köré tehető.

A templom nyilvántartott műemlék.

fotó © Györkő Zsombor‎ | Csodálatos Magyarország

A település másik természeti csodája az abaligeti tavak. A barlangból kifolyó patak vizének gátolásával két mesterséges tavat alakítottak ki 1959-ben. A kisebb, közvetlenül a barlang bejáratánál lévő tóban csónakázni lehet, a parkolóhoz vezető út túloldalán lévő nagyobb tó pedig a horgászok kedvelt helye.

S hogy milyen csodálatos ősszel e táj, erről meséljenek a fotók.